Pátzay Pál

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Pátzay Pál témáját és a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. A Pátzay Pál vitát váltott ki a szakértők és a polgárok között, ellentmondó véleményeket és kérdéseket generált a mai relevanciájával kapcsolatban. A történelem során a Pátzay Pál alapvető szerepet játszott különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig, és hatása továbbra is napi szinten érezhető. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy részletesen elemezzük a Pátzay Pál következményeit, és azt, hogy fejlődése hogyan alakította ki a minket körülvevő világ megértésének módját. A kezdetektől a jelenlegi helyzetig ez a cikk átfogó perspektívát kíván adni a Pátzay Pál-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.

Pátzay Pál
(Pál Pátzay)
A Budapest folyóirat 1978. évi április számában Csigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1978. évi április számában
Csigó László felvétele
Született1896. szeptember 17.[1][2][3][4]
Kapuvár
Elhunyt1979. szeptember 14. (82 évesen)[1][2][5]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar[7]
HázastársaLiebermann Lukrécia
(h. 1924–1945)[8]
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1945–1947)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátzay Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Pátzay egyik legismertebb alkotása, a tízes huszárok emlékműve a székesfehérvári Városház téren (1939)
Hunyadi János szobra a pécsi Széchenyi téren (1956)
Dunai szél. Bronzszobor a pesti Dunakorzón. A szobor eredetije 1937-ben készült

Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17.[9] – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, kiváló művész, az MTA levelező tagja.

Életpályája

Pátzay József kórházi gondnok és Szvetelszky Ilona[10] fiaként született. 1912 és 1914 között Radnai Béla növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mivel a főiskoláról eltanácsolta, autodidakta módon képezte magát. Huzamosabb ideig a Ferenczy családnál lakott Nagybányán. Megismerkedett Kassák Lajossal, akinek a köréhez kapcsolódott 1915-ben. Első kiállítása 1917-ben volt a Ma kiállítóhelyiségében, ahol Bohacsek Ede festő művei mellett Pátzay nyolc szobra volt látható. Mivel a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, a Tanácsköztársaság bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén több tanulmányutat tett külföldön: 1927-ben Párizsban, Miklós Andornak, Az Est-lapok tulajdonosának támogatásával, majd 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. A második világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1945 és 1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, főiskolai pályafutása alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Varga Imre és Marton László szobrászművészek. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. 1945-ben a nemzetgyűlés tíz (később tizenkettő) meghívott képviselőinek egyike lett, mandátuma lejárta után (előtte sem) indult választásokon és egyetlen párt tagja sem volt, vagy lett.

Művészete

Művészetszemléletében, s alkotásaiban a római iskola egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. Neoklasszicista alkotásai harmóniát sugároznak, s barokkos lendületet. A robusztus Kenyérszegő c. szobrán, amikor a néző szeme a szobor arcával találkozik, szembetűnnek az arc finom görögös vonásai. A székesfehérvári huszárszobron nemcsak az arányos forma, hanem a lendület is magával ragadó.

Köztéri szobrai

Fontosabb kisplasztikái és portréi

  • Fésülködő leány (bronz, 1919-22, MNG)
  • Nővérek (1933)
  • Vízbelépő (bronz, 1955)
  • Bernáth Aurél (bronz, 1958)
  • Derkovits Gyula (bronz, 1966)
  • Kodály Zoltán (bronz, 1967)

Írásai

  • Korunk esztétikai zűrzavara (tanulmány, Budapest, 1962)
  • A művészetek történelmi sorskérdéseiről (Budapest, 1966)
  • Összegyűjtött írásai az Alkotás és szemlélet című kötetben jelentek meg 1967-ben.

Kiállításai

Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.

Társasági tagság

Díjai, elismerései

Emléktáblája egykori lakóhelyén

Emlékezete

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Pal Patzay (holland nyelven)
  3. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  5. ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  6. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. május 30., PIM67486
  7. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 43/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
  9. ↑ Születési bejegyzése a kapuvári polgári születési akv. 235/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
  10. ↑ Pátzay Józsefné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. június 25.)
  11. ↑ Az Észak-Komáromban felállított emlékművet 1945-ben lebontották, a Pátzay által készített bronz főalak raktárba került, ahonnan a 2000-es években eltűnt.
  12. ↑ Pátzay Pál - Kenyérszegő. www.irodalmiradio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 3.)
  13. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Források

Kapcsolódó szócikkek

További információk