Ungvár (Ужгород) | |||
Ungvár központjának látképe az Zakarpatye hotel erkélyéről | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
Járás | Ungvári járás (2020–) | ||
Község | Ungvár község (2020–) | ||
Rang | területi jelentőségű város | ||
Alapítás éve | 9. század | ||
Polgármester | Viktor Sadej (ügyvivő) | ||
Irányítószám | 88000 | ||
Körzethívószám | +380 312 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 115 449 fő (2022. jan. 1.) | ||
Magyar lakosság | 8 000 | ||
Népsűrűség | 1770 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 169 m | ||
Terület | 65 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 37′ 26″, k. h. 22° 17′ 42″48.623888888889, 22.29548.623889°N 22.295000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 26″, k. h. 22° 17′ 42″48.623888888889, 22.29548.623889°N 22.295000°E | |||
Ungvár Pozíció Kárpátalja térképén | |||
Ungvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungvár témájú médiaállományokat. |
Ungvár (ukránul Ужгород , ruszinul Ужгород , oroszul Ужгород , szlovákul és csehül: Užhorod, németül: Ungwar, jiddisül אונגװיר ) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Az Alföld északkeleti peremén, a Vihorlát–Gutin-hegyvidék délnyugati részén, ahol a Vihorlát és a Szinyák-hegység között futó Ung folyó kiér az Alföldre, az Ung két partján, az ukrán-szlovák határ mellett fekszik.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 13,3 | 17,2 | 25,4 | 29,7 | 33,4 | 35,0 | 38,6 | 38,4 | 35,9 | 26,1 | 23,3 | 15,6 | 38,6 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,3 | 3,7 | 9,8 | 16,7 | 22,0 | 24,6 | 26,9 | 26,6 | 21,2 | 15,4 | 8,3 | 2,7 | 15,0 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,8 | −3,7 | 0,6 | 5,5 | 10,4 | 13,1 | 15,0 | 14,5 | 10,3 | 5,7 | 1,4 | −3,0 | 5,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −28,2 | −26,3 | −17,5 | −6,9 | −4,4 | 1,5 | 5,4 | 4,4 | −2,2 | −9,3 | −21,8 | −24,7 | −28,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 54 | 50 | 43 | 49 | 74 | 75 | 78 | 73 | 73 | 56 | 57 | 68 | 750 |
Havi napsütéses órák száma | 59 | 87 | 142 | 190 | 246 | 249 | 274 | 253 | 192 | 151 | 63 | 46 | 1952 |
Forrás: Pogoda.ru.net, NOAA (sun, 1961–1990) |
A népvándorlás időszakában a területén kelta, gall, római, kun, longobárd, szláv, avar és bolgár törzsek fordultak meg.
Források szerint a Vereckei-hágón átkelt magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése.
Az ungvári várUngvár a 9–10. században leginkább a város területén álló várat jelentette. A vár megépítését illetően többféle elmélet létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv erődítmény volt Ungográd néven, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű.
Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően, 1248 IV Béla szabadító adománylevéllel városi ranggal és jogokkal felruházta Ungvárt. Akkor alakult ki a vármegyerendszer, és Ungvár Ung vármegye része lett.
A városháza1320 körül került Ungvár vára az olasz származású Drugeth család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez. Ekkor költöztek a városba leginkább német, flamand és olasz telepesek, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón. 1384-ben, kevéssel halála előtt Drugeth I. László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtették itt iskolájukat. 1430-ban Ungvár szabad királyi város kiváltságos címet kapott, ez egyben a városi polgárság megerősödését is jelentette. A 16–17. században különböző manufaktúrák jöttek létre a városban.
A reformáció idején Ungvár komoly protestáns központtá alakult. 1598-ban megalakult a református iskola is. 1610-ben azonban Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre, majd 1646-ban Jakusits Anna (Drugeth János özvegye) áttelepítette a homonnai jezsuita rendi kolostort a városba. Ebben az időszakban komoly vallási harcok indultak a német protestáns telepesek és a jezsuiták között.
1646. április 24-én az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Így új vallás született a városban, a görögkatolikus felekezet.
A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett.
1769-ben Ung vármegye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza. 1775 körül került át Munkácsról a görögkatolikus püspökség központja. II. József türelmi rendelete után kezdődött meg a zsidók bevándorlása elsősorban Galíciából, akik hamar a korábban leginkább görög kézen lévő kereskedelem nagy részét magukénak tudhatták.
Ungvár 1933-as, csehszlovák időkből származó térképe A régi ungi vármegyeháza A görögkatolikus tanítóképző (1902)1847-ben Petőfi Sándor „Úti levelei”-ben még lesújtó véleménnyel számolt be Ungvárról, azonban a város a szabadságharc bukása után fokozatos fejlődésnek indult: megkezdődött az utcák kövezése (1850), a csatornázás (1855), a tűzveszélyes tetőszerkezetek átalakítása. 1872-ben épült meg a Magyar Északkeleti Vaspálya Társaság tulajdonát képező Csap – Ungvár vasútvonal, amely az államosítás során hamar a Magyar Államvasutak kezébe került. Ezt követően a város kulturális, gazdasági élete hirtelen fellendült: iskolák, közintézmények épültek, pénzintézetek, takarékszövetkezetek létesültek.
A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye rendezett tanácsú városa.
1919 és 1938 között a város Csehszlovákiához tartozott. Ekkor épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó, az egykori vásártéren. A város soknemzetiségű jellegét mutatta az 1930-as népszámlálás is. Az 1938-as bécsi döntést követően ismét Magyarországhoz tartozott a Kárpátaljai Kormánybiztosság Ungi közigazgatási kirendeltsége székhelye lett, bár sem annak, sem a helyreállított vármegyének nem volt része, mivel törvényhatósági jogú várossá alakult.
A Vörös Hadsereg 1944. december 27-én foglalta el a várost, és 1945-ben, akárcsak egész Kárpátalja, az Ukrán SZSZK részeként Ungvár is a Szovjetunióhoz került.
Ukrajna 1991-es függetlenedésével Ungvárnak fokozatos leépítésekkel kellett szembenéznie, megszűntek a nehézipari üzemek, a szolgáltatás nagy mértékben romlott, ám a rendeződő magyar–ukrán, illetve szlovák–ukrán kapcsolatokkal Ungvár új fejlődési időszakba lépett.
1910-ben 16 919 lakosából 13 590 magyar, 1219 szlovák, 1151 német, 641 rutén volt. Ebből 5481 római katolikusnak, 5305 izraelitának, 4473 görögkatolikusnak, 1368 reformátusnak vallotta magát.
1930-as népszámláláson a város 27 000 fős lakosságát 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű alkotta.
A város lakossága 115 600 fő, ebből 89900 ukrán (és ruszin), 11 100 orosz, 8000 magyar, 2500 szlovák, 1700 cigány (a 2001-es népszámlálás adatai alapján). A város lakossága 2011. január 1-jén 116 423 fő volt.
Ungváron magyar főkonzulátus működik.
Élelmiszeripar, bútoripar.
Fontos közúti közlekedési csomópont. A Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonalon vasútállomása és nemzetközi repülőtere van. A város határában található az Ungvár-Felsőnémeti közúti határátkelő.
Ungvár Kárpátalja kulturális központja. Itt működik az Ungvári Nemzeti Egyetem tíznél több karral, köztük a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karral.
Innen sugározza műsorát számos televízió és rádió. Könyv- és lapkiadók tucatjai jelentetik meg kiadványaikat, a városban több színház is működik. Minden évben megrendezik a nemzetközi színházi fesztivált, melyen magyarországi színházak is részt vesznek.
Ungvár az első világháborúig a történelmi Magyarország egyik keleti kulturális centruma volt, Trianon után magyar jellegét részben, majd a második világháború után szinte teljesen elvesztette. Építészeti szempontból a csehszlovák érában (1920–1938) fejlődött a legtöbbet, ekkor alakult ki a nagyrészt máig sértetlen városkép (míg a belváros belső utcái még az Osztrák–Magyar Monarchia stílusát őrzik). 1945 után a város mind építészeti, mind egyéb kulturális tekintetben a szovjet szocreál és proletkult hatása alá került, régi jellegét fokozatosan elvesztette.
A Szovjetunió széthullása és a független Ukrajna megalakulása után néhány krízises esztendő elteltével Ungvár kultúrája újra fejlődésnek indult, ám tekintettel arra, hogy a lakosságnak mára kevesebb mint 10%-a magyar, ebben leginkább keleti, így főleg ukrán hatások érvényesülnek.
Megemlítendő az is, hogy a város kulturális életében a második világháborúig jelentős szerepet játszott a (főleg magyar ajkú) zsidó értelmiség, míg az utóbbi esztendőkben Ungvár a magát kárpátaljai őslakosnak tekintő, eredetileg főként a hegyvidék falvakban élő ruszinságnak is a kulturális központja lett.
Ungváron született:
Ungváron töltötte életének utolsó évét és itt hunyt el 1796. október 20-án Dayka Gábor költő, pap, tanár.
Itt hunyt el 1941. december 8-án Kozma Miklós magyar belügyminiszter, Kárpátalja kormányzója.
Itt végezték ki 1946-ban Bródy András (Andrej Bródy) ruszin miniszterelnököt, két miniszterével, Demkó Mihállyal (Mihai Demkóval) és Fenczik Istvánnal (Sztepan Fenczikkel) együtt.
Az ungvári Kálvária-temetőben helyezték végső nyugalomra 2015. december 19-én Szikura József botanika professzort, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát.
Kárpátalja városai | |
---|---|
Városok | Beregszász · Csap · Huszt · Ilosva · Munkács · Nagyszőlős · Perecseny · Rahó · Szolyva · Técső · Ungvár |
Városi jellegű települések | Aknaszlatina · Bátyú · Bustyaháza · Dombó · Gyertyánliget · Királyháza · Királymező · Kölcsény · Kőrösmező · Nagyberezna · Nagybocskó · Ökörmező · Szarvasháza · Szentmiklós · Szerednye · Taracköz · Tiszaújlak · Visk · Volóc |
Az Ungvári járás települései (2020–) | |
---|---|
Baranya község | |
Bercsényifalva-Kisberezna község | |
Csap község |
|
Csontos község | |
Felsődomonya község |
|
Fenyvesvölgy község | |
Kincseshomok község | |
Nagyberezna község |
|
Nagydobrony község |
|
Perecseny község |
|
Szerednye község |
|
Szürte község | |
Turjaremete község | |
Ungvár község |
|
2020 előtt: Ungvári járás (1946–2020) |
Nemzetközi katalógusok |
---|