Iske

Iske (Ižkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1430
PolgármesterŠtefan Šipoš
Irányítószám076 72
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség91 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület4,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″48.556111, 21.95305648.556111°N 21.953056°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″48.556111, 21.95305648.556111°N 21.953056°E
Iske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iske témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Iske (más néven Iskefalva, szlovákul: Ižkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagykapostól 9 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es úttól délre. Tőle 2 km-re keletre található a Vajáni hőerőmű.

Története

Neve 1297-ből „Iske” alakban ismert először. 1427-ben „Izke” néven említi oklevél. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Református egyházát 1619-ben említik először. Előbb Bés leányegyháza volt, majd anyaegyház lett.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ISKE. Elegyes magyar falu Ungvár Várm. földes ura Bánóczi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ung vize mellett, Pálótzhoz 1 mértföldnyire, Csicserhez sem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Iske, magyar falu, Ungh vármegyében, a Laborcza mellett, N. Kaposhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 24 r., 47 g. kath., 424 ref., 8 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház; jó rét és föld; tava, s erdeje is van. Birják Horváth és Bánóczy örökösök. Ut. p. Ungvár.”

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. A csehszlovák államfordulat után szlovák neve 1920-ban Ižka, majd 1927-ben Ižkovce lett. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1880-ban 312 lakosából 284 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 330 lakosából 269 magyar és 26 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 195 református, 46 görög katolikus, 51 római katolikus, 35 izraelita és 3 evangélikus vallású volt.

1900-ban 295 lakosából 293 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 278 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Ebből 214 református, 31 görög katolikus, 27 római katolikus és 6 izraelita vallású volt.

1921-ben 275 lakosából 250 magyar és 12 csehszlovák volt.

1930-ban 248 lakosából 232 magyar és 9 csehszlovák volt.

1941-ben 235 lakosa mind magyar volt.

1970-ben 222 lakosa mind magyar volt.

1980-ban 202 lakosából 199 magyar és 2 szlovák volt.

1991-ben 128 lakosából 123 magyar és 4 szlovák volt.

2001-ben 120 lakosából 111 magyar és 9 szlovák volt.

2011-ben 105 lakosából 88 magyar és 10 szlovák volt.

2021-ben 91 lakosából 65 (+5) magyar, 21 (+1) szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Bodnár Zsolt: Testvértelepülés megállapodást kötött Beregsurány, és a felvidéki Iske. Háromhatár.hu, 2017. július 24. (Hozzáférés: 2024. május 8.)

További információk