Iske
| Iske (Ižkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1430 |
| Polgármester | Štefan Šipoš |
| Irányítószám | 076 72 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | MI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 91 fő (2021. jan. 1.) |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 4,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″48.556111, 21.95305648.556111°N 21.953056°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″48.556111, 21.95305648.556111°N 21.953056°E | |
| Iske weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iske témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Iske (más néven Iskefalva, szlovákul: Ižkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
Nagykapostól 9 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es úttól délre. Tőle 2 km-re keletre található a Vajáni hőerőmű.
Története
Neve 1297-ből „Iske” alakban ismert először. 1427-ben „Izke” néven említi oklevél. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Református egyházát 1619-ben említik először. Előbb Bés leányegyháza volt, majd anyaegyház lett.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ISKE. Elegyes magyar falu Ungvár Várm. földes ura Bánóczi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ung vize mellett, Pálótzhoz 1 mértföldnyire, Csicserhez sem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Iske, magyar falu, Ungh vármegyében, a Laborcza mellett, N. Kaposhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 24 r., 47 g. kath., 424 ref., 8 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház; jó rét és föld; tava, s erdeje is van. Birják Horváth és Bánóczy örökösök. Ut. p. Ungvár.”
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. A csehszlovák államfordulat után szlovák neve 1920-ban Ižka, majd 1927-ben Ižkovce lett. 1938-1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
1880-ban 312 lakosából 284 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 330 lakosából 269 magyar és 26 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 195 református, 46 görög katolikus, 51 római katolikus, 35 izraelita és 3 evangélikus vallású volt.
1900-ban 295 lakosából 293 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 278 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Ebből 214 református, 31 görög katolikus, 27 római katolikus és 6 izraelita vallású volt.
1921-ben 275 lakosából 250 magyar és 12 csehszlovák volt.
1930-ban 248 lakosából 232 magyar és 9 csehszlovák volt.
1941-ben 235 lakosa mind magyar volt.
1970-ben 222 lakosa mind magyar volt.
1980-ban 202 lakosából 199 magyar és 2 szlovák volt.
1991-ben 128 lakosából 123 magyar és 4 szlovák volt.
2001-ben 120 lakosából 111 magyar és 9 szlovák volt.
2011-ben 105 lakosából 88 magyar és 10 szlovák volt.
2021-ben 91 lakosából 65 (+5) magyar, 21 (+1) szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek
- Itt született 1883. február 11-én Magda Sándor református püspök, teológus, egyházi író, 1934 és 1939 között a szlovákiai Tiszáninneni református egyházkerület püspöke.
- Itt született 1905. március 8-án Nyitrai Dezső református lelkész, etnográfus, publicista.
- Itt született 1935. május 14-én Révész Bertalan irodalomtörténész, egyetemi tanár, a tudományok kandidátusa, az MTA tagja.
- Itt született 1936. március 9-én Sipos Béla tanár.
Testvértelepülések
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Bodnár Zsolt: Testvértelepülés megállapodást kötött Beregsurány, és a felvidéki Iske. Háromhatár.hu, 2017. július 24. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
További információk
- Községinfó
- Iske Szlovákia térképén
- Révész Bertalan a szlovákiai magyar írók társaságának honlapján
- E-obce.sk
| A Nagymihályi járás települései | ||
|---|---|---|
| Nagymihály (Michalovce) Abara (Oborín) · Alsókánya (Jastrabie pri Michalovciach) · Bajánháza (Bajany) · Bánóc (Bánovce nad Ondavou) · Berettő (Bracovce) · Bés (Beša) · Budaháza (Budince) · Butka (Budkovce) · Csicser (Čičarovce) · Dénesújfalu (Sliepkovce) · Deregnyő (Drahňov) · Dobóruszka (Ruská) · Dobróka (Dúbravka) · Falkus (Falkušovce) · Feketemező (Čierne Pole) · Fogas (Závadka) · Füzesér (Vrbnica) · Gatály (Hatalov) · Hanajna (Hnojné) · Harapás (Kusín) · Hegyi (Zemplínske Kopčany) · Hór (Horovce) · Iske (Ižkovce) · Izbugya (Zbudza) · Jósza (Jovsa) · Kácsánd (Kačanov) · Hajagos (Klokočov) · Karaszna (Krásnovce) · Gézsény (Hažín) · Kisráska (Malé Raškovce) · Kisszeretva (Stretavka) · Kráskarebrény (Zemplínska Široká) · Laborcfalva (Voľa) · Lask (Laškovce) · Lasztomér (Lastomír) · Lazony (Ložín) · Leszna (Lesné) · Magasrév (Vysoká nad Uhom) · Málca (Malčice) · Márk (Markovce) · Márkcsemernye (Pusté Čemerné) · Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) · Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková) · Morva (Moravany) · Nagycseb (Žbince) · Nagykapos (Veľké Kapušany) · Nagyráska (Veľké Raškovce) · Nagyszelmenc (Veľké Slemence) · Nagyszeretva (Stretava) · Nátafalva (Nacina Ves) · Németvágás (Poruba pod Vihorlátom) · Nyarádkelecsény (Kapušianske Kľačany) · Ordasfalva (Oreské) · Őrmező (Strážske) · Pazdics (Pozdišovce) · Pálóc (Pavlovce nad Uhom) · Pályin (Palín) · Petrik (Petrikovce) · Petróc (Petrovce nad Laborcom) · Rákóc (Rakovec nad Ondavou) · Sámogy (Šamudovce) · Solymos (Iňačovce) · Szalók (Slavkovce) · Szirénfalva (Ptrukša) · Sztára (Staré) · Tarna (Trnava pri Laborci) · Tusa (Tušice) · Tusaújfalu (Tušická Nová Ves) · Ungszenna (Senné) · Ungtavas (Kaluža) · Vaján (Vojany) · Vámoslucska (Lúčky) · Vásárhely (Trhovište) · Vinna (Vinné) · Zalacska (Zalužice) · Zemplénszuha (Suché) · Zuhogó (Čečehov) |  | |