Tasolya

Tasolya (Tašuľa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1288
PolgármesterMilan Molnár
Irányítószám072 52
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség199 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Terület6,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 22° 10′ 00″48.658333, 22.16666748.658333°N 22.166667°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 22° 10′ 00″48.658333, 22.16666748.658333°N 22.166667°E
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tasolya (szlovákul: Tašuľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 34 km-re keletre, a Szobránc-patak és az Ung közötti síkságon fekszik.

Története

A település valószínűleg már a 11. század előtt is létezett, de csak 1288-ban említik először. Az időközben elnéptelenedett települést a 15. században soltész telepítette újra. 1599-ben 16 jobbágyháza volt. 1715-ben 7, 1720-ban 13 háztartása adózott.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „TASOLYA. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Gr. Berényi Uraság, lakosai több félék, fekszik Tenkéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek.”

1828-ban 29 házában 283 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tasolya, magyar falu, Ungh vmegyében, Jenkéhez 1/4 órányira: 32 romai, 56 görög kath., 158 ref., 10 zsidó lak. F. u. Pribék, gr. Barkóczy, Mokcsay, s m. Ut. p. Ungvár.”

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 360, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 223 lakosa volt.

2011-ben 201 lakosából 178 szlovák.

További információk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.