Karcsava

A mai világban a Karcsava olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásával Karcsava a modern élet kiemelkedő alakjává vált. A közösségi médiára gyakorolt ​​hatásától a politikában betöltött szerepéig a Karcsava lenyűgöző és releváns témának bizonyult a kortárs világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karcsava különböző oldalait, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Karcsava (Krčava)
Karcsava zászlaja
Karcsava zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1302
PolgármesterJozef Hreňko
Irányítószám072 51
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség421 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Terület8,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 43″, k. h. 22° 14′ 56″48.678611°N 22.248889°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 43″, k. h. 22° 14′ 56″48.678611°N 22.248889°E
Karcsava weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsava témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karcsava (szlovákul: Krčava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 27 km-re délkeletre, az ukrán határ közelében fekszik.

Története

Területén már a Nagymorva Birodalom korában szláv település állt. A mai községet 1302-ben említik először.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KARCSVA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura Horváth Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Jenkének szomszédsábában, és annak filiája, határja meg lehetős.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Karcsava, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, Ungvárhoz éjszakra 1 1/4 mfld: 116 rom., 172 g. kath., 11 ref., 15 zsidó lak., s részint hegyes, részint róna határral. F. u. b. Horváth János.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 384, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2003-ban 433 lakosa volt.

2011-ben 424 lakosából 352 szlovák.

További információk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)