Kistéglás (Тийглаш) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Szürte község | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1870 | ||
Irányítószám | 89432 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 551 fő (2001) +/- | ||
Népsűrűség | 344,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 105 m | ||
Terület | 1,6 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″48.487777777778, 22.23194444444448.487778°N 22.231944°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″48.487777777778, 22.23194444444448.487778°N 22.231944°E | |||
Kistéglás Pozíció Kárpátalja térképén | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistéglás témájú médiaállományokat. |
Kistéglás (ukránul: Тийглаш ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
A Latorcától északra fekszik. Ungvártól 16 km-re van. A folyószabályozásokig Téglást a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.
„A magyar tégla főnév képzős melléknévi származékából keletkezett. A település valamelyik jelentős épülete téglából volt."
A lakosság megtelepedését az ingoványos, földművelésre csak néhol alkalmas talaj igencsak megnehezítette. Téglás első lakói a Latorcán létesített révnél alkalmazásban lévő családok voltak. Az írások tanúsága szerint 150 évvel ezelőtt a révnél már vendégfogadó is állt. A Csap-Ungvár főútvonal mentén elterülő község – éppen a két város közelsége miatt – az utóbbi 150 évben jelentős változáson ment keresztül. 1890-ben közel 100 ház áll itt. Bennük 471-en élnek. 50 évvel később,
Az 1787-es és 1869-es összeíráskor a Szerednyei járáshoz (Szürte) tartozott, de 1880-as népszámláláskor már önálló településként számolják.
1910-ben 487 lakosából 454 magyar, 12 német volt. Ebből 205 római katolikus, 224 görögkatolikus, 45 református volt. Az 1920. évi trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
1940-ben már 550 lelket tartanak nyilván.
A második világháborúban hat téglási férfi halt hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 50 férfit hurcoltak el a faluból málenykij robotra, közülük öten meghaltak.
1945-ben a Szovjetunióhoz csatolták.
Közigazgatásilag 1869-től 2003-ig Szürtéhez tartozott, így ebben az időszakban népszámlálási adatokban is közösen szerepelnek.
A kolhozrendszer megszűnését követően (2000 tavasza) a téglásiak között fölosztották a földet. Ezek jelentős részét két újonnan megalakult Mezőgazdasági Kft. vette bérbe. A téglási határban jelenleg 14 farmer gazdálkodik. A mezőgazdasági termelők többsége szemes terményt termel, jószágot nevel. Feljövőben van az intenzív zöldségtermesztés.
A településen teherszállító vállalat, gépkocsijavító és asztalosműhely működik.
A település mellett halad el a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. A falun halad keresztül a Ungvár-Csap országút.
A római templomot 1933-ban építették.
Az Ungvári járás települései (2020–) | |
---|---|
Baranya község | |
Bercsényifalva-Kisberezna község | |
Csap község |
|
Csontos község | |
Felsődomonya község |
|
Fenyvesvölgy község | |
Kincseshomok község | |
Nagyberezna község |
|
Nagydobrony község |
|
Perecseny község |
|
Szerednye község |
|
Szürte község | |
Turjaremete község | |
Ungvár község |
|
2020 előtt: Ungvári járás (1946–2020) |