Ungtarnóc

A mai világban a Ungtarnóc létfontosságú szerepet játszik az élet különböző területein. Fontossága megmutatkozik a társadalomban, a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. A Ungtarnóc különböző időkben és kontextusokban volt a tanulmányozás és érdeklődés tárgya, ami az idő múlásával igazolja relevanciáját. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ungtarnóc hatását és befolyását a társadalom különböző aspektusaira, valamint a történelem során bekövetkezett fejlődését. Ezenkívül elemezzük, hogy a Ungtarnóc hogyan továbbra is a vita és az elmélkedés témája ma, és hogyan változott a jelentése az idők során.

Ungtarnóc (Тарнівці)
Ungtarnóc címere
Ungtarnóc címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségKincseshomok község
Rangfalu
Alapítás éve1560
Irányítószám89420
Népesség
Teljes népesség854 fő (2001)[1]
Népsűrűség229,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,54 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 16″, k. h. 22° 13′ 15″48.587778°N 22.220833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 16″, k. h. 22° 13′ 15″48.587778°N 22.220833°E
Ungtarnóc (Kárpátalja)
Ungtarnóc
Ungtarnóc
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungtarnóc témájú médiaállományokat.

Ungtarnóc (ukránul: Тарнівці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungtarnóc Ungvártól 8 kilométerre délnyugati irányban, az Ung bal oldalán terül el. Közeli települések: Botfalva, Sislóc, Bátfa, Palló, Gálocs, Őrdarma.

Nevének eredete

„… Az elsődleges Tarnóc helynév szláv eredetű… Töve az ószláv (Tornb »tövis«, tüske, kökény.”

Története

A krónikák első ízben az 1300-as évek elején említették, mint lakott helyet. Első birtokosai a községnek nevet adó Tarnócziak voltak. Később adomány útján a Bukóczi család bírt itt részekkel. 1554-ben egy egész porta népessége kihalt pestisben. 1599-ben 21 lakóházát adóztatták. 1696-ban 16 magyar családfőt írtak össze. 1720-ban nyolc jobbágyháztartása közül hat magyar volt, ekkoriban Csernek Pál és György a település földesurai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TARNÓCZ. Tarnova. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Őrhöz nem meszsze, mellynek filiája; határja jó.”[2]

1828-ban 36 házból állt a falu 302 lakossal. 1848 előtt a híres Mikszáth-regényből (Különös házasság) ismert Bernáth Zsigmondnak volt itt birodalma.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarnócz, magyar falu, Ungh vmegyében, Unghvárhoz nyugotra 3/4 mfldnyire, 80 romai, 19 görög kath. 160 ref., 29 zsidó lak. Ref. szentegyház. Termékeny jó határ. F. u. legtöbb részben Bernáth Zsigmond.”[3]

1910-ben már 412 lelket számlált a falu, rá tíz évre, az első világháborút követően valamivel kevesebbet, 367-et. A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz. A második világháború előtti időkben 450-en éltek itt, akik néhány szlovák és ruszin családon kívül valamennyien magyarok voltak. 1944 őszén a bevonuló szovjet katonák közel félszáz helybéli férfit hurcoltak el a lágerekbe.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 2020-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Sislóc és Botfalva.

Népesség

  • 1869 – 393 fő
  • 1890 – 350 fő
  • 1910 – 412 fő
  • 1940 – 464 fő
  • 1944 – 411 fő
  • 1969 – 557 fő
  • 1989 – 849 fő, magyar 467 fő
  • 1991 – 870 fő, magyar 445 fő
2001
854






A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]

  ukrán (55,45%)
  magyar (41,85%)
  szlovák (1,864%)
  orosz (0,82%)
  Egyéb (0,015999999999996%)

Gazdasága

A Konnik farmergazdaság jelenleg több mint száz munkást foglalkoztat. A helybéliek a háztájiban nem csak önellátásra termelnek, a környékbeli földekről lekerülő termés jelentős része – főként burgonya és gyümölcs – az ungvári piacra kerül. A tejtermékek egy része szintén a városba kerül eladásra.

Nevezetességei

  • Mai református templomát a gyülekezet 1830-ban kezdte el építeni, melyet csak 1875-ben tudtak befejezni. A templomnak 1905-ig két harangja volt. Az írások tanúsága szerint a kisebbiken a következő felirat volt olvasható: Jezus Nazaremus Rex Judeorum, 1625. 1905-ben az új harangok vásárlásakor a régieket odaadták a harangöntőnek.
  • Az egykori itteni földbirtokos, Buttler János nevét Mikszáth Kálmán „Különös házasság” c. regénye tette a nagyközönség számára ismertté. A Buttler-kastély ugyan az Őrdarma melletti Bozos tanyán épült fel, ám a grófnak kiterjedt uradalma volt Ungtarnócon is. A Buttler család – erről is megemlékeznek a krónikák – igen bőkezűen támogatta a környék református gyülekezeteit.
  • A község római és görögkatolikus templomát néhány évvel ezelőtt szentelték fel.

Jegyzetek

  1. ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 17.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 17.)
  4. ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. . (Hozzáférés: 2022. március 18.)

Források

További információk