Bátfa

Mai cikkünkben a Bátfa lenyűgöző történetét és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását fogjuk megvizsgálni. A kezdetektől napjainkig a Bátfa döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, egész generációkra volt hatással, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a kultúrában. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Bátfa-et olyan releváns és érdekes témává teszik, az eredetétől a mai világban való relevanciájáig. Emellett feltárjuk a hatását olyan sokféle területen, mint a technológia, a politika, az egészségügy és az oktatás, átfogó képet adva annak fontosságáról a mai kontextusban.

Bátfa (Батфа)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségSzürte község
Rangfalu
Alapítás éve1786
Irányítószám89430
Körzethívószám3127
Népesség
Teljes népesség231 fő (2001)[1] +/-
Magyar lakosság183
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 12″, k. h. 22° 11′ 26″48.570000°N 22.190556°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 12″, k. h. 22° 11′ 26″48.570000°N 22.190556°E
Bátfa (Kárpátalja)
Bátfa
Bátfa
Pozíció Kárpátalja térképén
Nem tévesztendő össze a következővel: Bártfa.

Bátfa (ukránul: Батфа , régebben Деревці , oroszul: Деревци ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungvártól 10 km-re délnyugatra fekszik, Gálocstól 2 km-re északra van.

Története

Bátfa neve már 1273-ban szerepelt egy oklevélben: Felicián fia Felicián egy bátfai földrészért cserébe visszakapta (Bátfai) Imre fia János ispántól Ninaj (Minaj) földjét.[2] Bátfa nevét 1332-ben „Batwa” néven a pápai tizedjegyzék említette, ekkor már temploma is volt. Az Árpád-kori oklevelekben „Patwa” néven említették. Első birtokosai a Bátfaiak voltak, később a Drágffyaknak, a homonnai Drugetheknek, és a Pálócziaknak is volt itt birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÁTFA. Magyar falu Ungvár Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, határjának jó termékenységéhez képest, első Osztálybéli.”[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bátfa, magyar falu, Ungh vgyében, ut. p. Unghvárhoz nyugotra 1 1/4 mfdnyire: 49 r., 62 g. kath., 175 ref., 54 zsidó lak., ref. templommal, s termékeny határral. F. u. többen.”[4]

A trianoni békéig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 2020-ig Gálocshoz tartozott.

Népessége

  • 1910-ben 210, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
  • 2005-ben 252 lakosából 210 (85%) református vallású magyar.

Nevezetességei

  • Református temploma a 15. században épült, 1667-ben és 1762-ben felújították. Tornyát 1858-ban építették hozzá, majd 1910-ben átalakították. 1985-ben renoválták utoljára. A templom alatti sírboltban a Pálóczy család tagjai nyugszanak.

Jegyzetek

  1. ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis (magyar nyelven). MTA. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)
  2. ↑ Glatz Ferenc (szerk.): Európa vonzásában: emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Bp., 1993. 33. p.
  3. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 13.)
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 13.)

Források