Magasrév (Vysoká nad Uhom) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Nagymihályi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1214 |
Polgármester | Ján Hrešan |
Irányítószám | 072 14 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | MI |
Népesség | |
Teljes népesség | 786 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 106 m |
Terület | 15,35 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 22° 05′ 30″48.6278, 22.091748.627800°N 22.091700°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 22° 05′ 30″48.6278, 22.091748.627800°N 22.091700°E | |
Magasrév weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Magasrév (1899-ig Viszoka, szlovákul: Vysoká nad Uhom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Nagykapostól 9 km-re északra, az Ung partján fekszik.
1214-ben említik először és a 20. századig a leleszi prépostság birtoka volt. Az 1214-ben kiadott oklevélben II. Endre megerősíti a premontrei rend leleszi Szent Kereszt kolostorát birtokaiban. Az oklevél a települést „Vyzaka” alakban említi. A későbbi századok során „Vyzaka”, „Wyzoka”, „Viszoka”, „Wiszoka” és „Wysoká” alakban szerepelt az írott forrásokban.
A 14. században a település egy részét a Drugeth család szerezte meg. A 15. század közepén a szomszédos Pálóc nemeseinek voltak itt birtokaik. 1459-ben 17 adózó portát számláltak a faluban, mely 90-108 lakost jelent. A 16. század második felében kálnási és más nemesek is rendelkeztek birtokokkal a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, méhészkedéssel, valamint kézművességgel, főként szabómesterséggel foglalkoztak. A 16. században a reformáció hatására lakói áttértek az új hitre, de később visszatértek a katolikus vallásra. A század utolsó harmadában a lakosság száma emelkedett. 1599-ben már malma és 30 lakóháza volt, mellyel a nagyobb falvak közé számított.
A 17. században többször pusztították hadak a települést. A török betörései és a Habsburg ellenes felkelések harcai miatt szenvedett sokat a község. A járványok sem kímélték meg a lakosságot, különösen az 1709 és 1710-es években pusztító pestis szedett sok áldozatot. Ennek következtében 1715-ben mindössze hét jobbágy és egy zsellér háztartást számláltak a faluban, mely mintegy 40-80 lakost jelentett. Közülük hat szlovák és kettő magyar volt. Anyakönyveit 1730-tól vezetik. Az első katonai felmérés térképén – mely 1782-ben készült – a község „Viszoka” néven szerepel.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VISZOKA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Pálótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jeles.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viszoka, Ung vgye, magyar-orosz-tót f. Palóczhoz keletre 1/2 órányira: 331 romai, 275 gör. kath., 182 ref., 6 zsidó lak. Van elég termékeny földe, s az Ungh mentiben szép erdeje. Ut. p. Unghvár. Emlitendő, hogy itt egy igen nagy tó kiszárittatott, s helyén most szép buza terem. Birja a leleszi prépost.”
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.
1910-ben 1175-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 906 lakosából 895 szlovák volt.
2011-ben 817 lakosából 803 szlovák volt.
A Nagymihályi járás települései | ||
---|---|---|
Nagymihály (Michalovce) Abara (Oborín) · Alsókánya (Jastrabie pri Michalovciach) · Bajánháza (Bajany) · Bánóc (Bánovce nad Ondavou) · Berettő (Bracovce) · Bés (Beša) · Budaháza (Budince) · Butka (Budkovce) · Csicser (Čičarovce) · Dénesújfalu (Sliepkovce) · Deregnyő (Drahňov) · Dobóruszka (Ruská) · Dobróka (Dúbravka) · Falkus (Falkušovce) · Feketemező (Čierne Pole) · Fogas (Závadka) · Füzesér (Vrbnica) · Gatály (Hatalov) · Hanajna (Hnojné) · Harapás (Kusín) · Hegyi (Zemplínske Kopčany) · Hór (Horovce) · Iske (Ižkovce) · Izbugya (Zbudza) · Jósza (Jovsa) · Kácsánd (Kačanov) · Hajagos (Klokočov) · Karaszna (Krásnovce) · Gézsény (Hažín) · Kisráska (Malé Raškovce) · Kisszeretva (Stretavka) · Kráskarebrény (Zemplínska Široká) · Laborcfalva (Voľa) · Lask (Laškovce) · Lasztomér (Lastomír) · Lazony (Ložín) · Leszna (Lesné) · Magasrév (Vysoká nad Uhom) · Málca (Malčice) · Márk (Markovce) · Márkcsemernye (Pusté Čemerné) · Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) · Mokcsamogyorós (Krišovská Liesková) · Morva (Moravany) · Nagycseb (Žbince) · Nagykapos (Veľké Kapušany) · Nagyráska (Veľké Raškovce) · Nagyszelmenc (Veľké Slemence) · Nagyszeretva (Stretava) · Nátafalva (Nacina Ves) · Németvágás (Poruba pod Vihorlátom) · Nyarádkelecsény (Kapušianske Kľačany) · Ordasfalva (Oreské) · Őrmező (Strážske) · Pazdics (Pozdišovce) · Pálóc (Pavlovce nad Uhom) · Pályin (Palín) · Petrik (Petrikovce) · Petróc (Petrovce nad Laborcom) · Rákóc (Rakovec nad Ondavou) · Sámogy (Šamudovce) · Solymos (Iňačovce) · Szalók (Slavkovce) · Szirénfalva (Ptrukša) · Sztára (Staré) · Tarna (Trnava pri Laborci) · Tusa (Tušice) · Tusaújfalu (Tušická Nová Ves) · Ungszenna (Senné) · Ungtavas (Kaluža) · Vaján (Vojany) · Vámoslucska (Lúčky) · Vásárhely (Trhovište) · Vinna (Vinné) · Zalacska (Zalužice) · Zemplénszuha (Suché) · Zuhogó (Čečehov) |