Sárospatak

 A településen világörökségi helyszín található 
Sárospatak
A sárospataki vár madártávlatból
A sárospataki vár madártávlatból
Sárospatak címere
Sárospatak címere
Sárospatak zászlaja
Sárospatak zászlaja
Becenév: „a Bodrog menti Athén”
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásváros
PolgármesterAros János (Fidesz-KDNP)
Irányítószám3950
Körzethívószám47
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség10 741 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség86,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület139,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″48.318888888889, 21.56611111111148.318889°N 21.566111°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″48.318888888889, 21.56611111111148.318889°N 21.566111°E
Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) Sárospatak Sárospatak Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sárospatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sárospatak (németül: Potok am Bodroch, szlovákul: Šarišský Potok, Blatný Potok) város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett város fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik.

Fekvése

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén, annak jobb parti oldalán helyezkedik el.

Éghajlata

Sárospatak éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlaghőmérséklet (°C)−3,3−1,24,310,215,818,520,920,015,910,23,9−0,59,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)292930436070616748485241578
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői


Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc, illetve az ország nyugatabbi részei, valamint Sátoraljaújhely irányából is. A főút korábban valószínűleg keresztülhaladt a központon, de már több mint fél évszázada (legalább 1970 óta) észak felől elkerüli azt; a régi nyomvonal ma mellékútként a 3801-es útszámozást viseli.

A környező kisebb települések közül a bodrogközi Kenézlővel a 3803-as, Györgytarlóval a 3811-es, Vajdácskával a 3805-ös, a tájegység "fővárosának" számító Cigánddal pedig a 3814-es út köti össze. Határszélét északkeleten érinti a 3718-as út is.

Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon közelíthető meg (Sárospatak vasútállomás).

Története

Sárospatak területe már az őskorban is lakott volt. A ma ismert első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a később grófi címet szerzett Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt, főként Lengyelország felé. Várát I. Endre király építtette. Egyes elméletek szerint itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Műemlék népi lakóház a Gárdonyi Géza utcában

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot, 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius is; Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 20002013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához), 2021-től itt található a Tokaj Hegyalja Borászati Egyetem.

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. itt ajánlották fel I. Rákóczi Györgynek az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, de ekkor, mivel e rang ezzel az évvel az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont is.

Városrészek

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.

A város jelképei

Címere

A Bazilika

A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.

Zászlaja

Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma12 82712 53811 29110 81710 741
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 24,3%, görögkatolikus 11,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (27,3% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 0,1% románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,5% volt római katolikus, 22,9% református, 11% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,7% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).

Látnivalók

Az ún. Lorántffy-szárny a sárospataki várban

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

Mise a vártemplomban

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

Oktatás

Sárospataki Református Kollégium

Közoktatás

Felsőoktatás

Érdekességek

A település az irodalomban, filmekben

Testvérvárosai

Sajtó

Híres emberek

Comenius szobra a kollégium udvarán

Itt született Marczi Mariann zongoraművész

Média

Televízió

Rádió

Jegyzetek

  1. a b Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  6. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 20.)
  9. Sárospatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Sárospatak Helységnévtár
  12. Sárospatak Helységnévtár
  13. ART ÉRT. ART ÉRT. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
  14. Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola honlapja. „OM azonosító: 102952”
  15. Oktatási Hivatal, intézmény adatlapja. „OM azonosító szám: 102952”
  16. Sárospatak, II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA KATEGÓRIA, Hírek
  17. Magyarország a második világháborúban; Deseő tábornok élete és titokzatos halála; Második világháború

További információk

Kapcsolódó cikkek