Baziliták

A mai világban a Baziliták egyre fontosabbá vált. Akár az egészségügy, a technológia, az oktatás vagy bármely más területről van szó, a Baziliták felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Az évek során tanúi lehettünk annak, hogy a Baziliták hogyan fejlődött, és hogyan vált kulcsfontosságú kérdéssé társadalmunkban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Baziliták minden oldalát, a történetétől a jelenlegi alkalmazásaiig, azzal a céllal, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtsunk a mai világban betöltött fontosságáról.

Baziliták
Munkácsi bazilita szerzetes
Munkácsi bazilita szerzetes
a rend címere
a rend címere
A Wikimédia Commons tartalmaz Baziliták témájú médiaállományokat.

A baziliták vagy bazilisszák bizánci rítusú, Szent Vazul szabályait követő katolikus szerzetesek.

Elnevezésük

A keleti egyház (monofizita, nesztoriánus, ortodox) szerzeteseire a nyugati kultúrában tévesen alkalmazott elnevezés. Önmagukat soha nem így nevezik, mert a keleti egyházban ismeretlen a nyugati szerzetesség alapítók szerinti tagolódása (bencések, vincések, ferencesek stb.).

Önmagukat a katolikus egyházzal egyesült bizánci szertartású egyházak szerzetesei nevezik bazilitáknak.

Történelem

Eredetük a 3–4. századi Pakhomiosz egyiptomi szerzetes által 320 táján alapított közösségekre vezethető vissza. A 4. században Bizáncban Nagy Szent Vazul, Kappadókia metropolitája alapít szerzetesi közösségeket.

Kelet-Európa szláv területe a 10-11. században befogadta a szerzetesi életet és a rendnek a képviselői sokat tettek a mai Oroszország és Ukrajna evangelizálásáért. 1240 körül a tatár támadások elpusztították a virágzó monostorokat. Utána Galíciában és a mai Fehéroroszországban újjáépült és benépesedett monostorok a lengyel-litván fennhatóság alá kerültek.[1]

Az újkorban a baziliták iskolák, kollégiumok hálózatát hozták létre. Több helyen a Lengyelországból kiűzött jezsuiták intézményeit vették át. Ezenkívül népmissziókat tartottak, Mária-kegyhelyeket gondoztak, Vilniusban könyvnyomdát működtettek.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Puskely Mária: Keresztény szerzetesség I.

Források

Kapcsolódó cikkek

További információk

  • Dudás Bertalan–Legeza László–Szacsvay Péter: Baziliták; előszó Török József; Mikes, Budapest, 1993 (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében)
  • Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. 1. Üldözött baziliták, bencések, ciszterciek, domonkosok, ferencesek és irgalmas rendiek szenvedéstörténete; Pro Domo, Pécs, 1999
  • Földvári Katalin: A Nagy Szent Bazil Rend máriapócsi gyűjteménye; Örökségünk, Nyíregyháza, 2009 (Ordo Sancti Basilii Magni)
  • "Mindnyájunk közös kincse". Források a máriapócsi kegytemplom és a bazilita rend történetéhez a 20. század első feléből; szerk. Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna, Nyirán János; Hajdúdorogi Főegyházmegye, Debrecen, 2019 (A Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai)