Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a 4. század-et és annak jelentőségét a mai társadalomban. A 4. század már régóta érdekelt, és hatása a modern élet számos aspektusára kiterjed. Az évek során kiterjedt kutatások folytak a 4. század-en, ami jelentős ismeretanyagot eredményezett a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 4. század kapcsán alkalmazott különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint annak időbeli alakulását. Ezenkívül megvitatjuk a 4. század gyakorlati és elméleti vonatkozásait különböző területeken, a politikától a tudományon át a populáris kultúráig. Reméljük, hogy a cikk végére átfogó áttekintést adtunk a 4. század-ről, és jobban megértettük annak fontosságát a mai világban.
Középen Nagy Konstantin császár, aki az első egyetemes zsinaton elfogadott Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum elnevezésű keresztény hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja együtt az egyházatyákkal
Nagy Konstantin 312. október 28-án a Milvius-hídi csatában legyőzi Maxentius római császár légióit és egyesíti uralma alatt a birodalom nyugati részét. Ez a csata válik a történelem egyik legfontosabb csatájává a kereszténység szempontjából.
379-től: Nagy Theodosius kelet-római császár a Balkánon letelepíti a gótokat a Birodalom szövetségeseiként. (Ez volt az első eset, hogy a letelepített germánok a birodalmon belül is megtarthatták saját politikai szervezetüket. Ez a gyakorlat nyugaton általánossá válik, és a birodalom széthullásához vezet.)
350 körül: Belső-Ázsia felől megindul a hunok által vezetett nomád törzsek vándorlása. Egyik águk Irán keleti tartományait szállja meg, a másik a kelet-európai síkságnak veszi útját.