Simánd

Napjainkban a Simánd olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Simánd világszerte sok ember érdeklődésére számot tartó témává vált. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt ​​hatásáig a Simánd olyan szempont, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben a Simánd-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mai társadalomban betöltött szerepét vizsgáljuk meg. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig alaposan elemezzük a Simánd különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőbeni lehetséges következményeket.

Simánd (Șimand)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségSimánd
Rangközségközpont
Irányítószám317335
SIRUTA-kód12359
Népesség
Népesség3876 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság128 (2011)[1]
Népsűrűség38,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület100,28 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 21° 27′ 17″46.428594°N 21.454748°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 21° 27′ 17″46.428594°N 21.454748°E
Térkép

Simánd (románul Șimand németül Schimand): falu Romániában Arad megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Kisjenőtől 12 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a régi Sima személynévből való, ami a Simon név becézett alakja.[2]

Története

1387-ben említik Symand alakban. A falu egy része aradi káptalani birtok volt, majd 1403-ban Zsigmond király a gyulai uradalommal együtt Maróthi János macsói bánnak adományozta. 1465-ben mezővárosként említették, 1467-ben vásárát jegyezték fel. A 16. században élte fénykorát, amikor a legnagyobb Zaránd vármegyei településnek számított. Lakói gyorsan protestáns vallásra tértek. 1566-ban elfoglalta a török, de továbbra is pezsgő életű mezőváros maradt, kereskedelmi központ közel 2000 lakossal.[2] Határában több, a török által elpusztított falu is volt egykor.

A mai települést 1890-ben egyesítették Csernovics- (vagy Felső-) és Edelspacher- (vagy Alsó-) Simánd, valamint Tövisegyháza falvakból.[3] Alsósimándnak 1910-ben 3256 lakosa volt, ebből 1806 román, 942 magyar és 483 német; Felsősimándnak 1910-ben 1972, ebből 1315 román, 212 magyar, 80 német.[3] A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.[4] 1992-ben 4049 lakosa volt, ebből 3521 román, 252 magyar, 189 cigány és 85 német.[3]

Nevezetességei

A település mellett halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  2. ↑ a b A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Szerk. Blazovich László. Szeged: Csongrád Megyei Levéltár. 1996. 254–255. o. = Dél-Alföldi évszázadok, 9.  
  3. ↑ a b c Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. ↑ Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Csíkszereda: Pro-Print. 2003. ISBN 973-8468-01-9  
  5. ↑ Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum. 1961. 74. o. = Régészeti Füzetek II, 9.