Réti legyezőfű

Réti legyezőfű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség-
csoport: 		Ulmarieae
Nemzetség: Legyezőfű (Filipendula)
Mill. (1754)
Alnemzetség: Filipendula subg. Ulmaria
Faj: F. ulmaria
Tudományos név
Filipendula ulmaria
(L.) Maxim. (1879)
Szinonimák
Szinonimák
  • Filipendula denudata (J.Presl & C.Presl) Fritsch
  • Filipendula megalocarpa Juz.
  • Filipendula ulmaria subsp. denudata (J.Presl & C.Presl) Hayek
  • Filipendula ulmaria var. denudata (J.Presl & C.Presl) Maxim.
  • Filipendula ulmaria var. glaberrima (Beck) Beck
  • Filipendula ulmaria subsp. megalocarpa (Juz.) I.A.Shantser
  • Filipendula ulmaria var. tomentosa (Cambess.) Maxim.
  • Spiraea contorta Stokes
  • Spiraea denudata J.Presl & C.Presl
  • Spiraea filipendula var. tomentosa Cambess.
  • Spiraea ulmaria L.
  • Spiraea ulmaria var. denudata (J.Presl & C.Presl) Hayne
  • Ulmaria denudata (J.Presl & C.Presl) Opiz
  • Ulmaria glauca (Schultz) Fourr.
  • Ulmaria pentapetala Gilib.
  • Ulmaria quinqueloba Baumg.
  • Ulmaria ulmaria (L.) Barnhart
  • Ulmaria vulgaris Hill
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti legyezőfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti legyezőfű témájú médiaállományokat és Réti legyezőfű témájú kategóriát.

A réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó gyógynövényfaj. A franciák „a mezők királynéjának” hívják.

Származása, elterjedése

Holarktikus fajként csaknem egész Európában és Ázsia nyugati felén honos. Észak-Amerikába betelepítették. Magyarországon nem gyakori, de helyenként tömegesen fordul elő.

Alfaja

  • Filipendula ulmaria subsp. picbaueri (Podp.) Smejkal

Megjelenése

Szögletes, üreges, pirosan erezett szára mintegy 2 m magasra nő. Átellenes levelei összetettek, 2-5 pár fogazott és egyenlőtlen levélkéje van. Összemorzsolt levelei jellegzetes, fertőtlenítő szerre emlékeztető szagot árasztanak. Álernyőbe tömörült, édeskés illatú, 4–8 milliméter átmérőjű virágai a sárgásfehértől a krémszínűig változnak. Aszmagtermésében barna magok vannak.

Életmódja, élőhelye

Évelő. Nedves környezetben – mocsarakban, nyirkos talajú réteken, patak menti társulásokban – él, főleg a hegyvidékeken. Kertekbe is ültetik. Nyáron (júniustól augusztusig) virágzik.

Gyógyhatása

Szalicilsav-származékainak köszönhetően gyulladásgátló, valamint elősegíti az izzadást. A flavonoidok, amelyek görcsoldó hatásúak, megkönnyítik az epe kiürülését. Szintén a flavonoidoknak, valamint a nagy mennyiségű káliumsóknak köszönhetően hatékony vízhajtó. Cseranyagai elősegítik az összehúzódást és a sebgyógyulást. Közismert a jó vizelethajtó, vértisztító és lázcsillapító hatásáról. Influenza idején, megfázás esetén gyakran használják izzasztóként, de a népi gyógyászatban alkalmazzák hólyaghurut, vesegyulladás és reuma ellen is. A növény influenza és lázas állapot kezelésére javasolt, enyhíti a fej- és fogfájást, csillapítja a köszvény és a reuma okozta kisebb ízületi fájdalmakat. Gyakran ajánlják a túlsúly okozta vizeletelválasztási zavarok kezelésére. A növény segít a sebek és fekélyek gyógyulásában is.

Felhasználása

Az aszpirin alapanyaga. Jóllehet a réti legyezőfű nem mérgező, alapanyagai között szerepel a szalicil, ezért szalicil- vagy aszpirinérzékenyeknek ellenjavallt. A 16 év alatti megfázásos, influenzás vagy bárányhimlős gyerekeknél ne alkalmazzák! - Kisgyermekeknél tilos az alkalmazása vírusfertőzések esetén! - Fekély vagy gyomorhurutos betegek számára sem ajánlott!

Németországban és Skandináviában virágait illatosítónak, szárítva teának használják, mézsörbe és borba keverik.

Gyógytea készítése

Képek

Források

További információk

Gyógytea készítése