Bélkirálymező

A mai világban a Bélkirálymező nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált minden korosztály és a társadalom minden területén. Egyre többen keresnek információkat és ismereteket a Bélkirálymező-ről, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásai, akár történelmi jelentősége miatt. A Bélkirálymező-re fordított növekvő figyelem miatt elengedhetetlen, hogy teljes mértékben megértsük a témával kapcsolatos összes szempontot. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bélkirálymező különböző aspektusait, az eredetétől a mai hatásig, hogy teljes és részletes képet adjunk erről az általános érdeklődésre számot tartó témáról.

Bélkirálymező (Craiva)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségBélkirálymező
Rangközségközpont
Irányítószám317095
SIRUTA-kód10541
Népesség
Népesség615 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 60″, k. h. 21° 58′ 31″46.583244°N 21.975334°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 60″, k. h. 21° 58′ 31″46.583244°N 21.975334°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélkirálymező témájú médiaállományokat.

Bélkirálymező (románul Craiva) település Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Béltől északra, A Béli-hegység alatt, Ökrös és Kislaka közt fekvő település.

Története

Nevét 1344-ben említette először oklevél Keralmezei néven.

1345-ben Kyralmezey, 1429-ben Kyralmezeye 1808-ban Krajová, 1851-ben Krajova néven írták.

1851-ben a váradi Deák püspök béli uradalmához tartozott.

A 20. század elején Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

1910-ben 582 lakosából 52 magyar, 503 román volt, melyből 26 római katolikus, 17 református, 529 görögkeleti ortodox volt. 2002-ben a községet 2789 román, 260 cigány, 63 ukrán, 4 magyar lakta.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro

Források