Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Várkonyi Zoltán (színművész) hatását a _var2 hatókörére. A kezdetektől a jelenlegi fejlődésig a Várkonyi Zoltán (színművész) kulcsfontosságú szerepet játszott a _var2-ben, és jelentős változásokat hozott létre társadalmunk különböző aspektusaiban. Az idő múlásával a Várkonyi Zoltán (színművész) több tudományágban is vita, elemzés és tanulmány tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy jobban megértsük hatását és hatókörét. Ezzel a cikkel részletesen elemezzük, hogy a Várkonyi Zoltán (színművész) hogyan alakította át és formálta a _var2-t, valamint azonosítani kívánjuk azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyeket a jelenlegi környezetben jelent.
Várkonyi Zoltán | |
![]() | |
Született | 1912. május 13.[1][2][3] Budapest[4][5] |
Elhunyt | 1979. április 10. (66 évesen)[2][3] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Fáykiss Dóra (h. 1935–1945) Szemere Vera (h. 1946–1979) |
Gyermekei | Várkonyi Gábor |
Szülei | Várkonyi Titusz Grosz Julianna |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | rektor (1974–1979, Színház- és Filmművészeti Egyetem) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-59) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1934–1979 |
Híres szerepei | Möbius Dürrenmatt: A fizikusok Habsburg Ferdinánd Egri csillagok Haynau A kőszívű ember fiai Maszlaczky Kárpáthy Zoltán Nilov kormányzó Vivát, Benyovszky! Eladó az autóüzletben Meseautó |
A Vígszínház igazgatója | |
Hivatali idő 1971 – 1979 | |
Előd | Lenkei Lajos |
Utód | Horvai István |
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora | |
Hivatali idő 1972 – 1979 | |
Előd | Nádasdy Kálmán |
Utód | Simó Jenő |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Várkonyi Zoltán (Budapest, 1912. május 13. – Budapest, 1979. április 10.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész.
Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. 1941 és 1944 között a Pünkösti Andor vezette Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melynek 1972-től haláláig rektora volt. 1950 és 1962 között a Nemzeti Színház művésze volt. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Rozsos István, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét.
Zsidó szülőktől származott.[7] Édesapja Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró,[8] édesanyja Grosz Julianna (1884–1962) szabónő.[9] Két húga született, Apor Noémi (eredetileg Várkonyi Noémi), akinek a révén Fábri Zoltán sógora volt és Várkonyi Katalin. Első házasságát színiakadémiás osztálytársával, Fáykiss Dóra színésznővel kötötte egy évvel a végzésük után 1935. március 23-án.[10] A kapcsolatuk azonban válással végződött 1945-ben. 1946-ban feleségül vette Szemere Vera színművésznőt. A következő évben jött világra a fiuk, Várkonyi Gábor rendező, forgatókönyvíró, producer, 1947. július 20-án.[11] A fia özvegye Várkonyi(né Farkas) Éva, aki egyetlen unokájának, a még a nagyapja életében,[12] 1974-ben született Várkonyi Gáspárnak az édesanyja. Minden évben a menye, valamint az unokája adják át a Várkonyi Zoltán özvegye, Szemere Vera által létrehozott Várkonyi Zoltán-emlékdíjat.[13]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma – színész: 43. – rendező: 69. Ugyanitt nyolcvanöt színházi fotón is látható.[Mj. 1]
A díjat özvegye, Szemere Vera alapította 1984-ben, melyet a Vígszínház egy-egy dolgozójának ítélnek oda évente. A házi ceremónián a díjat Várkonyi Gáspár, Várkonyi Zoltán unokája adja át.[16][17][18]