A Mendelényi Vilmos című cikkben egy napjainkban nagy jelentőségű témával foglalkozunk, amely széles körű vitát váltott ki, és általánosságban felkeltette a társadalom érdeklődését. Ebben a cikkben a Mendelényi Vilmos-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásáig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Mendelényi Vilmos körül létező különböző véleményeket és álláspontokat, hogy az olvasók teljes és objektív képet kapjanak a témáról. Emellett olyan releváns adatok, tanulmányok és kutatások kerülnek bemutatásra, amelyek hozzájárulnak a Mendelényi Vilmos-ről szóló ismeretek gazdagításához és megértésének elmélyítéséhez. Ez a cikk kétségtelenül nagyon hasznos lesz azok számára, akik szeretnének bővebb ismereteket szerezni a Mendelényi Vilmos-ről, és megérteni annak fontosságát a mai társadalomban.
Mendelényi Vilmos | |
Született | 1939. július 9. Budapest |
Elhunyt | 1984. augusztus 23. (45 évesen) Pécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1962) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1958–1975 |
Mendelényi Vilmos (Budapest, 1939. július 9. – Pécs, 1984. augusztus 23.[1]) magyar színész.
1962-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.[1] 1962–64-ben Egerben játszott, 1964-től 1974-ig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt,[1] 1974–1977 között a Vidám Színpadon lépett föl. Élete utolsó éveiben súlyos betegsége miatt nem lépett színpadra.
Már növendék korától, 1958-tól filmezett, alkatához, kamaszos vonású arcához a kamaszszerepek álltak közel. Hamar feltűnt természetességével, könnyed humorával, az 1960-as évek elején szinte minden filmben szerepelt.
Emlékezetes alakítása a Két emelet boldogság című film diákja, Korbusz Sanyi. Az Esős vasárnap című filmben ő adta elő a kor nagy slágerét a „Fogj egy sétapálcát és légy vidám” című Fényes Szabolcs dalt. Mindkét film napjainkban is gyakran látható a televízióban.
Színpadon főként operettek, zenés játékok táncoskomikusi szerepkörében aratott sikereket, de prózai művek karakterszerepeit is sikerrel alakította. Emlékezetes volt az „Állítsátok meg Arturo Uit!” darabban a címszereplő Haumann Péterrel alakított párosa, melyben Ernesto Roma szerepét játszotta. A Sík Ferenc által rendezett előadás 1969-ben a vidéki színházak fesztiválján első díjat nyert.
Felesége volt Lőte Enikő zongoraművész (Lőte Attila húga). Üllői út 45. szám alatti (a volt Mária Terézia/Kilián laktanya) III. emeleti közös lakásukból alakították ki azt a 60 személyes kamaraszínházat, mely a Domino Színpad illetve a Ruttkai Éva Színház egykori játszóhelye is volt.[2]
' 'A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 65; ugyanitt öt színházi felvételen is látható.[3]