Örkény István

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Örkény István
Az 1974-es Körkép antológiában megjelent portréja (Vahl Ottó felvétele)
Az 1974-es Körkép antológiában megjelent portréja
(Vahl Ottó felvétele)
SzületettÖrkény István György
1912. április 5.
Budapest
Elhunyt1979. június 24. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Gyermekeikét gyermek:
Örkény Angéla
Örkény Antal
SzüleiÖrkény Hugó
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1934, gyógyszerészet)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-1-57)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokabszurd dráma
Első műveTengertánc (Szép Szó, 1937)
Fontosabb művei
  • Lágerek népe (1947)
  • Macskajáték (1963)
  • Tóték (1964)
  • Egyperces novellák (1968)
KiadóiSzépirodalmi Könyvkiadó
Örkény István aláírása
Örkény István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Örkény István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Örkény István (Örkény István György, Budapest, Erzsébetváros, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg férje.

Életútja

Örkény István portrészobor, Tata, Városi Könyvtár Olvasóterem ifj. Szlávics László alkotása Örkény István emléktáblája egykori lakhelyén, a Pasaréti út 39. szám alatt Emléktáblája:
a Szent Lukács Gyógyfürdőben
Krajcsovics Károly alkotása

Örkény jómódú zsidó polgárcsaládba született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerész szakára, ahol 1934-ben szerzett diplomát.

1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök.

A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.

„ Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg. ”
– Egyperces Novellák – Fasírt

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként.

Első felesége Gönczi Flóra volt, akivel 1937. június 23-án kötött házasságot Budapesten, 1941-ben váltak el. Második felesége 1948–1959 között F. Nagy Angéla, szakácskönyvíró. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja, akivel 1965-ben kötött házasságot.

1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Halálát követően Radnóti Zsuzsa gondozza hagyatékát, életművét.

„ Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig. ”
–

Írói munkássága

Örkény István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-57.

Örkény a magyar groteszk dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.

Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt termelési regényt is, mely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény.

A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.

1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úr!). Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás (például a Macskajátékból).

1971-től a Szépirodalmi Kiadó megkezdte életművének kiadását Időrendben címmel.

Dramaturgként, színházi szerzőként

1949-ben az Ifjúsági-, majd 1951–1953 között a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgjaként dolgozott.

A Voronyezs című színművének bemutatását nem engedélyezték, s később is sokszor és sokat vitatkozott egy-egy darabja bemutatása érdekében. 1948 és 1960 között átdolgozásai (Molière: Zsugori; Mikszáth Kálmán: Különös házasság) kerültek színpadra. A Mikszáth-darabban alkotótársa volt Gyárfás Miklós, akivel egy közösen bemutatott alkotást is jegyezhettek (Zichy-palota, bemutatója az Ifjúsági Színházban volt 1949. szeptember 23-án).

Jelentős sikert a Tóték című műve Thália Színház-beli bemutatójával aratott 1967-ben. Ettől kezdve viszonylag rendszeresen vitték színre darabjait Szolnokon, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban.

Színpadi műveit gyakran novelláiból, kisregényeiből írta át, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesült igazán.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatók száma: 145, ugyanitt több mint száz fotó és számtalan cikk is található.

Házasságai

Művei

Díjai, elismerései

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. ↑ Születése bejegyezve a Budapest VII. kerületi polgári anyakönyvben 889/1913. szám alatt.
  10. ↑ „A megdarált húst összedolgozzuk tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval, borssal, és forró zsírban vagy olajban húspogácsákat sütünk belőle. Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.”
  11. ↑ Bp. V. ker. állami házassági akv. 476/1937. folyószám.
  12. ↑ Budapesti kir. tszék 1P.39.342/4-1941 sz végítélete.
  13. ↑ A pogány Süttőfia Süttő gondolatai, miközben Vencellin abászalóki prépost parancsára testét négyfelé szaggatták (4.) - Wikidézet
  14. ↑ 2016. május 28-i lekérdezés
  15. ↑ Honlap Örkény Istvánról: akár meghallgathatja magát az írót is! Archiválva 2013. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Inforádió, 2009. április 8.)
  16. ↑ é. sz. 47° 33′ 28″, k. h. 18° 55′ 43″47.557777777778, 18.92861111111147.557778°N 18.928611°E
  17. ↑ Meghívó Örkény emlék-telefonfülke avató ünnepségére (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 14.)
  18. ↑ Kivonat Remeteszőlős Község Önkormányzat képviselő-testületének 2013. január 28-án megtartott ülése jegyzőkönyvéből (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 14.)

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Örkény István témában.
A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai
zárójelben a taggá válás éve
Nemzetközi katalógusok