A Radnóti Zsuzsa téma az elmúlt években nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Ez a téma a mai társadalomban való jelentőségéről ismert, és felkeltette az akadémikusok, tudósok, politikusok és a nagyközönség figyelmét. Az idő előrehaladtával a Radnóti Zsuzsa folyamatosan fejlődik, és új kihívásokat és lehetőségeket kínál azoknak, akik tanulnak vagy részt vesznek benne. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Radnóti Zsuzsa különböző aspektusait és annak különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a trendeket és a jövőbeli perspektívákat, amelyeket e lenyűgöző témakörben képzelnek el.
Radnóti Zsuzsa
Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Szülei Radnóti István (1904–1962)[3] és Poór Etelka (1905–1994)[4] voltak. 1958–1963 között végezte el az ELTE BTK magyar–német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként jár vissza.
Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. (A rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül működött, majd 2016-ban új szervezeti formában alakult át.) A Pécsi Nyílt Fórum és a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó-színházi estéinek egyik szervezője és dramaturgja volt.
Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát. Vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, kortárs magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát ad elő. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.
Nagy szerepe volt a fiatal magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. Férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét. Kortárs magyar drámával foglalkozik. A színházi élet szervezésében is tevékeny részt vállalt.
Magánélete
1965-ben kötött házasságot Örkény István (1912–1979) íróval.
„Színházilag gondolkodni”. Fodor Géza új kötetéről. Élet és Irodalom, 1998. nov. 20.
Az ősbemutató felelőssége. Háy János drámáiról. Kritika, 2005/2.
A befogadottak. A kilencvenes évtized drámaírói. Kritika, 2000/5.
A magyar posztdramatikusok; Az irodalmi drámától a színpadi szövegig. Irodalomtörténet, 2005/3.
Újrealizmus és kortárs magyar dráma. Hamvai Kornél drámakötetéről. Jelenkor, 2006/6.
Évadkörkép. Napút, 2007/7.
Országok, városok, világok pusztulása. Utószó Spiró György: Drámák. Átiratok I. című kötetéhez. Bp. 2008. Scolar
Tetűetüd és Lágeroperett. Jelenkor, 2009/6.
Apokalipszis holnap. Színház, 2010/2.
A Háy-saga. Hajónapló, 2010/4.
A drámai fordulat. Napút, 2011. április
A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor, 2013. június
A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája. Jelenkor, 2014. június
Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténete. Jelenkor, 2015. június
Esterházy Péter nemeuklideszi drámái. In.: A megrendülés segédigéi. Budapest, 2016. Noran Libro
Esterházy Péter drámáiról, első sorban történelmi revüjéről, a Mercedes Benzről (Székfoglaló előadás a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémián), 2016, (A mellőzött drámaírói életmű címen, bővített, átdolgozott változat, Jelenkor, 2017 június ).
A történelem színháza Közép-Európában (Visky András drámáiról), in.:Mellékzörej (Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó – Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 2017)
Szakmapolitikai publicisztikák
Alföldi Róbert színháza (Népszabadság, Hétvége 2010. július 10.)
A kollektív felejtés ellen (Népszabadság Hétvége, 2014. június 7.) Alföldi Róbert nem meghosszabbított igazgatói kinevezéséről, és az erről készült Salamon András-filmről
Utazás az éjszaka mélyére (Népszabadság, 2011. november 19.). Dörner György kinevezéséről az Új Színház élére
A Trafó-szindróma (Népszabadság, Hétvége, 2012. szeptember 1.) A Trafó vezetőváltása körüli anomáliákról
Amikor belobban a mű körül a levegő (Népszabadság, 2013. szeptember 14.) Interjú az Alföldi Róbert István a király-rendezése körül kirobbant politikai hecckampányról, kérdező: Szemere Katalin
Egy álságos döntéssorozat anatómiája (Népszabadság, 2013. december 13.) A 2013-as színházigazgatói pályázatok problematikusságáról
Hatalom – Művészet 9–0 (Népszabadság, 2016. április 6.). A Dunaújvárosi Színház igazgatói pályázatának szabálytalanságairól
Kötetszerkesztések
Dinamit. Fiatal drámaírók antológiája. Bp. 1983. Magvető
Átváltozások. Kortárs drámák antológiája. Utószó, Átváltozások címen Bp. 1987. Magvető
Békés Pál: A női partőrség szeme láttára. Három komédia. Bp. 1992. Prológus
Nyílt Fórum Füzetek. Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992–2015 között.
Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Válogatott drámák. Bp. 1996. Neoprológus
Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Bp. 1995. Pesti Szalon
Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház, Bp., 2006
Színház és diktatúra a 20. században (Társszerkesztés Lengyel Györggyel, és az Epilógus 2. fejezet írója: A hetvenes–nyolcvanas évtized). Corvina, 2011
Lázár Egon: Visszapillantó. (Színházi évtizedek) Corvina, 2014 (társszerkesztés Deres Péterrel)