Karátson Gábor

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Karátson Gábor
Született1935. május 21.
Budapest
Elhunyt2015. július 23. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozásafestőművész
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21. – Budapest, 2015. július 23.) Kossuth, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas magyar író, műfordító, festő, filozófus, művészetpedagógus.

Élete

Középiskolai tanulmányait követően, 1954-ben az ELTE magyar–német szakára vették fel, később a jogi karra irányították. Az 1956-os forradalom során részt vett a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakításában, s az ELTE forradalmi bizottságának tagjává választották. Miután a forradalom leverését követően illegális lapok terjesztésében segédkezett, 1957. március 12-én rövid időre őrizetbe vették, és júniusban letartóztatták. Izgatás vádjával hároméves börtönbüntetésre ítélték, de 1958 novemberében szabadlábra került. Minthogy egyetemi tanulmányait nem folytathatta, előbb fizikai munkás, a Nemzeti Színház statisztája, majd a Corvina Könyvkiadó korrektora, 1974-től szerkesztője lett. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen adott elő keleti filozófiát.

1968 óta a nyilvánosság előtt is szerepelt tempera- és olajfestményeivel, akvarelljeivel, több művészeti és filozófiai írás szerzője, 1995-ben a Magyar Festők Társaságának egyik alapító tagja és elnöke. Az 1980-as évektől környezetvédelmi aktivistaként a Duna-kör tagja.

A Védegylet tagja volt, 2008-ban kilépett.

Felesége Granasztói Szilvia bábművész, művészetpedagógus volt, fiaik Dávid (1964) és János (1966).

Művei (válogatás)

Írások

Fordítások

Esszék

Illusztrációk

Kiállítások (válogatás)

Egyéni

Csoportos

Kiállításmegnyitók

Díjai, elismerései

Irodalom

Emlékezete

Az alkotó halála után özvegye, Granasztói Szilvia, állami és önkormányzati támogatással látogatható Lakásgyűjteményt alakított ki a művész egykori műteremlakásában. A Karátson Gábor Lakásgyűjtemény-Emlékhely 2017. december 12-én nyitotta meg kapuit Budapest V. kerületében, a Deák téren (Karátson Gábor Emlékszoba).

Az 1009/2020 (I.30.) kormányhatározat hívta életre a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhelyt Budapesten a Ferenciek terén.

Jegyzetek

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  3. Elhunyt Karátson Gábor
  4. Karátson Gábor író, festőművész önéletrajza. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.)
  5. Egy T'ang-kori vagy még régebbi sír-géniusz meglátogatja a szerzőt. . (Hozzáférés: 2006. szeptember 27.)
  6. Listák www.artportal.hu nyomán.
  7. A Magyar Festők Társasága alapító tagjainak kiállítása: Benes József, Benkő Viktor, Bikácsi Daniela, Csáji Attila, Csikós Tibor, Csorba Simon, Erdélyi Eta, Halbauer Ede, Harmati Zsófia, Hévizi Éva, Iványi Katalin, Jovián György, Karátson Gábor, Kéri Mihály, Kis Sándor Lajos, Kovács Péter, Kovács Tamás Vilmos, Kováts Albert, Mayer Berta, Orbán Attila, Paizs László, Pogány Gábor, Serényi H. Zsigmond, Simsay Ildikó, Szabó Ágnes, Szathmáry József, Szemadám György, Szentgyörgyi József, Szily Géza, Végh András, Vilhelm Károly, Zoltán Mária Flóra, Zöld Anikó.
  8. Képzőművészeti munkásságáért.
  9. Írói munkássága elismeréseképpen.
  10. Festői, irodalmi és műfordítói munkásságáért.
  11. https://karatsonarchivum.hu/lakasgyujtemeny/
  12. http://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/online/megnyilt-a-karatson-gabor-emlekszoba
  13. https://www.mma.hu/et/test/-/event/10180/karatson-gabor-emlekszoba
  14. https://karatsonarchivum.hu/az-archivumrol/

Források