Erdély Miklós

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Erdély Miklós
Született1928. július 4.
Budapest
Elhunyt1986. május 22. (57 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzenes Zsuzsa (1951–)
GyermekeiErdély Dániel
Foglalkozásaépítész, író, költő, képzőművész, filmrendező, teoretikus
SablonWikidataSegítség

Erdély Miklós (Budapest, 1928. július 4.Budapest, 1986. május 22.) építész, író, költő, képzőművész, filmrendező, teoretikus.

Életpályája

Az 1940-es évek elején a budai izraelita hitközségen belül működő 311. sz. „Vörösmarty” cserkészcsapat tagjai közé tartozott mint, Szabolcsi Miklós, Eörsi Gyula és István. 1946-ban a Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot tanult Kisfaludi Strobl Zsigmond irányításával, de mesterének Bokros Birman Dezsőt vallotta, aki mellett magánúton folytatott művészeti tanulmányokat. 1974-ben Kassák Lajos-díjat kap. 1947-51: építész-mérnöki oklevelet kapott a BME-n. Az 1956-os forradalomban kezdeményezője és egyik irányítója volt az emlékezetessé vált „Őrizetlen pénz az utcán” akciónak („Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családjának. Magyar Írók Szövetsége.”). 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, felvették, de tanulmányait nem tudta elkezdeni. Tanulmányutakat tett Párizsban, Londonban, Belgiumban, Jeruzsálemben és az Amerikai Egyesült Államokban. 1961-62-ben KÖZTI dolgozójaként részt vett a Budai Vár rekonstrukciójában. A Budapesti Építőanyagipari Vállalatnál helyezkedett el, kidolgozta a fotómozaik technikáját, amely attól kezdve a MURUS elnevezésű kisvállalkozása révén biztosította a megélhetését. 1971-ben a Székesfehérvár várossá válásának ezredik évfordulójára emelendő emlékműre kiírt pályázaton Vígh Tamással közösen elnyerték az első díjat az úgynevezett Életfa tervükkel, a kivitelezés azonban elmaradt.

A hagyományos képzőművészeti műfajok mellett az akcióművészet, az environment és a koncept art jelentős képviselője. Elméleti beállítottságú avantgárd művészként, filmrendezőként és íróként e különböző művészeti ágak új kifejezési lehetőségeinek, magának a művészeti tevékenységnek és annak elemzésével foglalkozott. Művészetfelfogása médiacentrikus.

Az 1950-es években az Európai Iskola körébe tartozó, visszavonultan alkotó művészek – Korniss Dezső, Barta Lajos, Csernus Tibor és tanítványai (Lakner László, Szabó Ákos) – körében találta meg a számára inspiráló légkört. Ekkor ismerkedett meg Pilinszky Jánossal és Altorjai Sándorral.

Az 1960-as évek közepén ismerkedett meg Altorjay Gáborral és Szentjóby Tamással, s rajtuk keresztül a happening és a fluxus irányzatokkal. Erdély Miklós azonban a konceptuális művészet felé fordult.

1977-ben elindította a FAFEJ (Fantáziafejlesztő gyakorlatok), 1978-ban az INDIGO (Interdiszciplináris Gondolkodás) kurzusát, ahol a keleti filozófia és a kortárs művészet kapott hangsúlyt. Egy új művészgeneráció nőtte ki magát (Enyedi Ildikó, Böröcz András, Révész László László, Sugár János, Szirtes János).

Az 1970-es és az 1980-as években olyan írók vallották barátjuknak, mesterüknek, mint Nagy Pál, Papp Tibor, Petőcz András, Tábor Ádám.

Kiállításai

Csoportos kiállítások (válogatás)

Halálát követően

Egyéni kiállításai (válogatás)

Halálát követően

Művei

Könyvek

Filmek

Irodalom (válogatás)

Filmek

További információk

Kapcsolódó szócikkek