Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)
Ebben a cikkben a Münster (Észak-Rajna-Vesztfália) témával foglalkozunk, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. A Münster (Észak-Rajna-Vesztfália) olyan téma, amely minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette, mivel relevanciája túlmutat a határokon és a kontextusokon. A Münster (Észak-Rajna-Vesztfália) megjelenése óta sok vitát váltott ki, és szakértők és amatőrök is tanulmányozták és elemzik. Ebben a cikkben a Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, beleértve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Hasonlóképpen, a Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)-re vonatkozó különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvizsgálásra, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról.
| Münster | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Kerület | Münster | ||
| Járás | Münster Government Region (1815–) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 793 | ||
| Polgármester | Markus Lewe (CDU) | ||
| Irányítószám | 48143–48167 | ||
| Körzethívószám | 0251 | ||
| Rendszám | MS | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 322 904 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 904 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 60 m | ||
| Terület | 302,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 51° 57′ 45″, k. h. 7° 37′ 32″51.962500°N 7.625556°EKoordináták: é. sz. 51° 57′ 45″, k. h. 7° 37′ 32″51.962500°N 7.625556°E | |||
 Münster
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Münster weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Münster témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Münster (régi magyar neve: Monostor) egyetemváros Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában. A város az azonos nevű járás fővárosa, a Münsteri egyházmegye püspöki székvárosa.
Fekvése
A Dortmund-Ems-csatorna partján, Osnabrücktől délnyugatra fekvő település.
Története
Münstert 780-ban alapították két kereskedelmi út kereszteződésében. A már meglévő kereskedőtelepülésen 800 körül Liudger fríz misszionárius monasteriumot (monostort) alapított az Aa folyó gázlójánál. (Ebből a monasteriu szóból származik a város mai neve.
A 12. században a település városjogot kapott, majd a Hanza-szövetségnek is tagja lett. A münsteri kereskedők jó kapcsolataik voltak Angliától kezdve Skandináviáig, de még Oroszországig is.
1534-ben a fanatikus anabaptisták felállították "Sion királyságát", bevezették a vagyonközösséget és a többnejűséget, a másképp gondolkozókat pedig elhallgattatták. Az anabaptista királyságot 1535-ben verték le.
Münster a 18. században főváros és egyben székváros is lett. Ebben az időben tömegesen épültek a városban a kastélyok és a kúriák a város nemessége számára.
Egyetemét 1773-ban Franz von Fürstenberg miniszter alapította.
1648. október 24-én a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békét, melynek egyik szerződését is itt tárgyalták és írták alá (a császár és a katonai hatalmak, Franciaország és Spanyolország meghatalmazottai), míg a másikat – az azóta Niedersachsen tartományhoz tartozó – Osnabrückben, ahol a császár meghatalmazottjával a protestáns államok folytatták tárgyalásaikat. A vesztfáliai béke konzerválta Németország szétdaraboltságát, megsemmisítette a császári hatalmat, és új elrendeződést jelentett az európai hatalmak közt: Németország jelentős területei kerültek Svédországhoz és Franciaországhoz, utóbbihoz pl. Elzász. A békeszerződés elismerte Hollandia és Svájc függetlenségét. A francia forradalom után Münster Poroszország része lett, majd 1816-ban Porosz-Vesztfália fővárosa is.
Münster ma Vesztfália kulturális és művelődési központja. Gazdaságában a kereskedelemé és a szolgáltató ágazatoké a legnagyobb szerep, de van nehézipara, vegyipara és könnyűipara is.
Bár patinás óvárosa a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, a hagyománytisztelő münsteriek ma is zártnak ható városképét eredeti formájában és szépségében építették újjá.
A város műemlékeinek nagy része az egykori erődítési gyűrűn belül található.
Nevezetességek
- Szent Pál-székesegyház (Dom St. Paul)
- Servatius-templom (Servatii-kirche)
- Dominikánus-templom (Dominikanerkirche)
- Lambert-templom (Lambertkirche)
- Márton-templom (Martinikirche)
- Krameramtshaus - a város egykori céheinek legszebb és legrégibb, 1588-ból való háza
- Patríciusházak - reneszánsz oromzattal
- Városháza (Rathaus) - 14. századi homlokzattal épült, az épület a gótika egyik mesterműve. Az épület Béke-termében (Friedensaal) kötötték meg 1648. május 15-én a vesztfáliai béke egyik szerződését.
Politika
Közlekedés
Közúti közlekedés
A várost érinti az A1-es, és az A43-as autópálya.
Vasúti közlekedés
Münster szülöttei
- 1811. december 25. Wilhelm Emmanuel von Ketteler († 1877) mainzi püspök
- 1885. november 26. Heinrich Brüning († 1970), Németország kancellárja 1930–1932
- 1956. július 13. Günther Jauch televíziós műsorvezető
- 1963. július 4. Ute Lemper színésznő
- 1964. július 11. Andreas von Holst, a Die Toten Hosen német zenekar gitárosa és zeneszerzője
- 1969. augusztus 12. Tanita Tikaram brit pop- és folkénekesnő
- 1974. július 22. Franka Potente színésznő
Galéria
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023) . Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
