Zelk Zoltán

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Zelk Zoltán
Fotója a Szép versek című antológiában (Balla Demeter, 1979)
Fotója a Szép versek című antológiában (Balla Demeter, 1979)
Született1906. december 18.
Érmihályfalva
Elhunyt1981. április 23. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiZelkovits Ármin
Herskovits Mária
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (22-1-77/78)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokköltészet, prózaírás
Alkotói évei1928–1981
Első műveCsuklódon kibuggyan a vér
A Wikimédia Commons tartalmaz Zelk Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18.Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Életpályája

1906. december 18-án látta meg a napvilágot Érmihályfalván, egy szegény zsidó kántor, Zelkovits Ármin és Herskovits Mária gyermekeként, Zelkovits Zoltán néven. Édesapját korán elvesztette. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát. Magyarország területeinek elvesztését Erdélyben élte meg, alig 13 évesen. 1921-től Szatmárnémetiben dolgozott.

1925-ben Budapestre költözött, tagja lett a Szocialista Munkásmozgalomnak és kommunistának vallotta magát, bár saját elmondása szerint nem ismerte sem Marx, sem Engels, sem Lenin ideológiáját. Az Érmellék, illetve a Partium ősi örökségével, a gazdag és ízes magyar nyelvvel felszerelkezve, szépen csengő, hangzatos, durvaságtól és trágárságtól mentes verseket írt. 1927-ben kitoloncolták Romániába, ahonnan hamarosan visszaszökött Magyarországra. 1928-ban jelent meg először verse a Nyugatban.

Első verseskötetét 1930-ban adták ki Csuklódon kibuggyan a vér címmel, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. Megismerkedett a Nyugat második nemzedékével, köztük József Attilával is, akik hamar maguk közé fogadták. 1937-ben letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására kiengedték. A második világháború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, de a megpróbáltatásokat túlélte (1942–1944). Magyarország megszállásakor azonban bujdosni kényszerült felesége, Bátori Irén zuglói lakásában.

A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket Sztálin és Rákosi Mátyás dicsőítésére. 1948-ban Baumgarten-díjjal, 1949-ben és 1954-ben Kossuth-, 1951-ben és 1974-ben pedig József Attila-díjjal jutalmazták. Gyermeklapot is indított Kisdobos címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival, és az 1956-os forradalom lelkes híve lett.

A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után, 1958. október 15-én szabadult. Azonban ez nem tölthette el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt meghalt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, és másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály). 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az Élet és Irodalomba, 1965–1967 között a Tükörben is megjelentek írásai.

Felesége halála után szerelmek, vagy szerelemnek vélt kapcsolatok, nőideálok váltották egymást. Az 1960-as évek végén megismerkedett a nála 25 évvel fiatalabb Sinka Erzsébet irodalomtörténésszel. Feleségül vette, és benne hűséges társra lelt, aki idősebb korára gondozója is lett a gyakran betegeskedő költőnek. Ebben az időszakban jelent meg a Meszelt égbolt című kötete, amelynek egyik legszebb verse az Asszony a hófúvásban. 1971-ben Robert Graves-díjat kapott (az év legszebb verséért). 1980-ban SZOT-díjjal tüntették ki. 1981. április 23-án halt meg Budapesten.

2000-ben a Zelk Zoltán Alapítvány megalapította a Zelk Zoltán-díjat. Az alapítvány célja, hogy mind erkölcsi, mind anyagi értelemben segítse a költők munkáját és irodalmi, művészeti tevékenységét a már meglévő irodalmi és művészeti értékek megőrzése és gyarapítása érdekében. Az alapítvány kuratóriuma évente egy alkalommal, minden év decemberében, Zelk Zoltán születésnapja (december 18.) környékén adja át a Zelk Zoltán-díjat egy arra érdemesnek tartott költő részére a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Kötetei

Zelk Zoltán (1973) Zelk Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22-1-77/78. Borsos Miklós alkotása Zelk Zoltán emléktáblája Érmihályfalván

1944-ig

1944–1956

1957–1980

1981–

Zelk Zoltán művei (1981–1988)

Zelk Zoltán művei; Szépirodalmi, Budapest, 1981–1988

Filmszerepei

(filmcím, szerep, bemutató éve)

Elismerései

Ma nevét viseli

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b c Hegedüs Géza: A Magyar Irodalom arcképcsarnoka. Magyar Elektronikus Könyvtár, 1991. december 31.. (Hozzáférés: 2011. április 23.)
  5. Zelk Zoltán: A három nyúl. Költők, írók, versek, 2007. július 9. . (Hozzáférés: 2011. április 23.)
  6. a b Szuhár Csilla: Zelk Zoltán költő prózaíró. Dorys May Irodalmi Műhely, 2007. július 9. . (Hozzáférés: 2011. április 23.)
  7. a b c Zelk Zoltán. sulinet.hu. . (Hozzáférés: 2011. április 23.)

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Zelk Zoltán témában.