Ma a Babarczy László a társadalom különböző területein széles körben megvitatott és elemzett téma. Hatása számos területet elért, az egészségügytől a technológiáig, a politikáig és a gazdaságig. A Babarczy László számos vitát és vitát generált, amelyek rávilágítottak a tanulmányozás és a megértés fontosságára. Az évek során a Babarczy László fejlődött, és alkalmazkodott az előtte álló változásokhoz és kihívásokhoz, így a szakértők és a hobbik számára egyaránt érdekes téma lett. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Babarczy László különböző aspektusait és következményeit, hogy teljes és naprakész képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
Babarczy László | |
![]() | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | 1941. szeptember 3.[1] Budapest |
Elhunyt | 2022. január 31.[2] (80 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Vajda Ágnes |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | rendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1966) |
Kitüntetései |
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora | |
Hivatali idő 1991 – 1994 | |
Előd | Illés György |
Utód | Huszti Péter |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Babarczy László témájú médiaállományokat. | |
Babarczy László (Budapest, 1941. szeptember 3. – 2022. január 31.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja.
Középiskolai tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban végezte 1955–1959 között. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. A Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1969-ig rendezett. 1969–1973 között a Nemzeti Színház tagja volt.
1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője lett, majd 1974–1981 között főrendezője, 1978–2007 között pedig a színház igazgatója volt. 1969 óta tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelynek 1990–1991 között rektorhelyettese, 1991–1994 között pedig rektora volt. 1991-től egyetemi tanár volt; 1999-ben DLA fokozatot szerzett.[3] A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vendégoktatója is volt.[4]
1989 őszén az Újvidéki Színházban rendezte Molnár Ferenc: Liliom című darabját, 1991-ben pedig Molière: Tudós nők című darabját, amelyet 1992-ben mutattak be.[5] 1994-ben Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját rendezte Újvidéken. 2003-ban a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán létrehozta a színész tanszéket, amelynek 2008 végéig volt vezetője.[6] 2009-ben közreműködött Kenyeres Bálint A repülés története című filmjében.
Felesége Vajda Ágnes volt, aki a KSH-nál dolgozott.[7] Házasságukból két leánygyermek született: Babarczy Eszter kritikus, publicista és Babarczy Anna kutatónyelvész.
Hosszan tartó betegség után, 2022. január 31-én hunyt el, nyolcvanéves korában.[8] Temetésére a kaposvári Keleti temetőben került sor, február 27-én.[9] A szertartáson búcsúbeszédet mondott Szita Károly és Molnár Piroska. Részt vett többek között Pogány Judit, Koltai Róbert és Jordán Tamás.