Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Fekete Ibolya-et, egy olyan alakot/témát/dátumot, amely jelentős nyomot hagyott a történelemben/aktuális eseményekben/kultúrában. Felfedezzük, hogy ki a Fekete Ibolya, milyen hatásai és hozzájárulásai, valamint relevanciája a mai világban. Részletes elemzéssel feltárjuk a Fekete Ibolya legfontosabb szempontjait, és megvizsgáljuk örökségét különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Fekete Ibolya-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy teljes mértékben megértsük annak fontosságát és relevanciáját. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson a Fekete Ibolya életén és hatásán keresztül!
Fekete Ibolya | |
Született | 1951. január 23. (74 éves) Pásztó |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár |
Iskolái | Kossuth Lajos Tudományegyetem (1970–1976) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1997) |
Fekete Ibolya (Pásztó, 1951. január 23. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár.
1970 és 1976 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-orosz szakos hallgatója volt. 1976 óta publikál. 1976-1977 között az ELTE BTK esztétika tanszékén tudományos segédmunkatárs volt. 1978-1979 között a Hunnia Filmstúdióban sajtó- és forgalmazási referensként dolgozott. 1980-1983 között szabadfoglalkozású volt (filmes kiadványokat szerkesztett, filmkritikákat és tanulmányokat írt, Szomjas György filmjeiben volt forgatókönyvíró). 1984-1989 között a Mahír Reklámfilmstúdiójában dramaturg és forgatókönyvíró volt. 1989 óta dokumentumfilmeket, 1995 óta játékfilmeket rendez. 1990-2002 között a Hunnia Filmstúdió dramaturgja volt. 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója.