Rencz Antal

Napjainkban a Rencz Antal olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a kortárs társadalomban. A Rencz Antal jelentőségét széles körben vitatták és tanulmányozták különböző tudományágak szakértői, felkeltve minden korosztály és hátterű ember érdeklődését. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Rencz Antal mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, és elemezzük a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​​​hatásait. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságban betöltött relevanciájáig a Rencz Antal a vita és a kutatás központi témájává vált. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Rencz Antal különböző oldalain keresztül, és fedezze fel jelentőségét a mai világban.

Rencz Antal
Született1942. december 25. (82 éves)[1]
Nagyvárad
Állampolgárságamagyar
HázastársaVégh Edit
(h. 1967–)
Foglalkozása
Iskolái

Rencz Antal (Nagyvárad, 1942. december 25. –) magyar rendező, színházigazgató.

Életpályája

Szülei: Dr. Rencz Antal (1901–1976) egyetemi tanár[2] és Szabó Gabriella voltak. 1961–1966 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. 1966–1971 között a Győri Kisfaludy Színházban volt dramaturg. 1971–1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt színházrendező szakon Major Tamás osztályában. 1975–1979 között Debrecenben volt rendező. 1980–1988 között a Békéscsabai Jókai Színház főrendezője, 1988–1989-ben rendezője volt. 1989–1992 között a Népszínházban rendezett. 1990–1991-ben az Új Idő Színház igazgatója volt. 1992–1996 között a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1992 óta a gyerekeknek és fiataloknak játszó Nevesincs Színház – Theatrum Hungaricum igazgatója.

Magánélete

1967-ben házasságot kötött Végh Edittel. Három gyermekük született: Antal Botond (1969), Attila Gábor (1975) és Boglárka (1977).

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 19; színészként: 2; rendezőként: 92; díszlettervezőként: 35; jelmeztervezőként: 19.[3]

Szerzőként

  • János vitéz (1993)
  • Toldi (1994)
  • Három szegény szabólegény (1995)
  • Iciri-piciri mesék (1995)
  • Honszerző Árpád (1995)
  • Szent László legendája (1996, 1998)
  • A két Lotti (1996)
  • Tündér Lala (2001)
  • Szeretve mind a vérpadig (2002)
  • Twist Olivér (2004)
  • Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005)
  • A mi Don Quijoténk (2005)
  • Pinokkió kalandjai (2005)
  • Intés az őrzőkhöz (2005)
  • Hazám (2006)
  • 'Élt egy nép a Tisza táján' (2006)
  • Andersen meséi (2006)
  • Oly korban éltem én e földön (2009)

Színészként

  • Hennequin-Veber: Elvámolt nászéjszaka....Contrant
  • Cervantes: A mi Don Quijoténk....Egy rendező

Rendezőként
  • Csetényi Anikó: A piros esernyő (1988)
  • Schiller: Ármány és szerelem (1989)
  • Puccini: Bohémélet (1989)
  • Grigic: Ébredj, Kata! (1989)
  • Illyés Gyula: Lélekbúvár (1989)
  • Bródy Sándor: A tanítónő (1990)
  • Békés József: Kardhercegnő (1990)
  • Csukás István: Ágacska (1990, 1992)
  • Fésűs-Gebora: A csodálatos nyúlcipő (1991)
  • Tarbay Ede: Petruska (1992, 1994, 2000)
  • Fazekas-Móricz: Ludas Matyi (1992)
  • Petőfi Sándor: János vitéz (1993)
  • Arany-Jékely: Toldi (1994)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde meséje (1994, 1999)
  • Grimm-Puskin-Andersen-Móra: Iciri-piciri mesék (1995)
  • Benedek Elek: Honszerző Árpád (1995)
  • Hegedüs-Bonfini-Arany: Kard és kereszt (Szent László legendája) (1996, 1998)
  • Kastner: A két Lotti (1996)
  • Pozsgai Zsolt: Emlékpróba - 1956 (1996)
  • Csukás István: Csodakaloda (1997)
  • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1998)
  • Fodor Sándor: Csipike - avagy a rettenetes Réz úr (2000)
  • Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója (2001)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (2001)
  • Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig (2002)
  • Dickens: Twist Olivér (2004)
  • József Attila: Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005)
  • Wasserman: A mi Don Quijoténk (2005)
  • Collodi: Pinokkió kalandjai (2005)
  • Ady Endre: Intés az őrzőkhöz (2005)
  • Petőfi Sándor: 'Élt egy nép a Tisza táján' (2006)
  • Andersen: Andersen meséi (2006)
  • Radnóti-Hubay: Oly korban éltem én e földön (2009)

Díszlet- és jelmeztervezőként
  • Hegedüs-Bonfini-Arany: Kard és kereszt (Szent László legendája) (1996, 1998)
  • Pozsgai Zsolt: Emlékpróba - 1956 (1996)
  • Csukás István: Csodakaloda (1997) (j)
  • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1998)
  • Benedek András: Csudakarikás (1998)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde meséje (1999)
  • Fodor Sándor: Csipike - avagy a rettenetes Réz úr (2000) (j)
  • Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója (2001) (j)
  • Dickens: Twist Olivér (2004)
  • József Attila: Íme, hát megleltem hazámat...(?) (2005)
  • Wasserman: A mi Don Quijoténk (2005)
  • Victor Máté: Cyrano (2009)

Filmszerepe

Művei

  • A pódiumi színjátékok dramaturgiája (tankönyv, 1971)
  • A magyar szépirodalom színpadon (2002)
  • Szent Teréz eksztázisa. Elmélkedések egy régimódi és "szégyentelen" életről/kísérletről: a színészmesterség rendhagyó tanításának sikere/csapdája; Magánkiad., Budapest, 2023

Jegyzetek

  1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  2. ↑ Édesapja gyászjelentése
  3. ↑ 2013. március 11-i lekérdezés

Források

További információk