Ebben a cikkben a Kazán István lenyűgöző univerzumát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől megragadta a figyelmét és kíváncsiságát. A Kazán István eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos vita és elemzés tárgya volt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy gazdagabbá tegyük ezt a kérdést. A történelem során a Kazán István döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a populáris kultúráig. Ezen az utazáson keresztül elmélyülünk azon számos szempontban, amelyek a Kazán István-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, és foglalkozunk annak következményeivel, ellentmondásaival és lehetséges jövőbeli kihívásaival.
Kazán István | |
Született | 1924. szeptember 15. Budapest |
Elhunyt | 2005. november 21. (81 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Barnassin Anna |
Foglalkozása | színházi rendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1950–1954) |
Kitüntetései |
|
Kazán István (Budapest, 1924. szeptember 15. – Budapest, 2005. november 15.)[2] kétszeres Jászai Mari-díjas magyar rendező, főiskolai tanár.
1944-től 1949-ig vidéki színházakban dolgozott. 1950–1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, színházrendező szakon. A Moszkvai Színművészeti Főiskola rendező szakát is elvégezte.
1956–1962 között a Magyar Néphadsereg Színháza, 1962–1969 között a József Attila Színház főrendezője volt. 1973–1977 között a Budapesti Gyermekszínház igazgató-főrendezője, ahol színészképző stúdiót is vezetett. 1959 óta tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol több osztálya is végzett.
Utolsó bemutatója 1990-ben a Győri Nemzeti Színházban volt.[3] 2005-ben hunyt el.
2006-ban egykori tanítványa, Kriszt László létrehozta a Kazán István Kamaraszínházat.[4]