A mai világ folyamatosan változik és fejlődik, ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, ami körülöttünk történik. Ebből az alkalomból a Eszlári Beáta-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Eszlári Beáta mindannyiunkat foglalkoztató kérdés, akár a társadalomra, a gazdaságra, a politikára, a tudományra vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben megpróbáljuk elemezni a Eszlári Beáta-et különböző nézőpontokból, hogy megértsük fontosságát és mindennapi életünkre gyakorolt hatásait.
Eszlári Beáta | |
Született | 1953. január 6. (72 éves)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Rácz Péter (h. 1986–) |
Foglalkozása | vágó |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1999) |
Eszlári Beáta (Budapest, 1953. január 6. –) Balázs Béla-díjas (1999) magyar film- és videovágó.
Szülei: Eszlári Pál és Nagy Lenke. 1959–1967 között a Szemere utcai Általános Iskola diákja volt. 1967–1971 között a Szent István Gimnáziumban tanult.[2] 1971–1999 között a Magyar Televízió drámai főosztályán, majd a vágó osztályán dolgozott. 1971–1972 között vágó gyakornok volt. 1972–1975 között vágóasszisztensként dolgozott. 1974–1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmvágó szakos hallgatója volt. 1975–1999 között dolgozott vágóként. 1999 óta szabadfoglalkozású vágó.