Vágó (foglalkozás)

A Vágó (foglalkozás) ma továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. Hatása a politikától a populáris kultúráig különböző területeken figyelhető meg. Ebben a cikkben elmélyülünk a Vágó (foglalkozás) világában, és feltárjuk jelentését, fejlődését és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Mélyreható elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Vágó (foglalkozás) szerepét az életünkben, és azt, hogy hogyan alakította ki felfogásunkat és tetteinket. A kezdetektől a jelenlegi trendekig a Vágó (foglalkozás) kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és ma is viták és elmélkedések témája.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Vágó (egyértelműsítő lap).
Hagyományos filmvágó asztal.

A vágó (filmösszeállító) elsősorban a filmes műfajból ismert szakma, foglalkozás, a filmvágást végző személy. Valójában három műfaj szakismerete szükséges hozzá, ennek függvényében beszélhetünk film-, videó és hangvágóról.[1] Feladata a leforgatott film (vagy hangzóanyag) végleges összeállítása, megszerkesztése vágás, montázsolás segítségével a rendező irányítása alapján.[2]

Története

A szakma – és maga a kifejezés is – a filmgyártás hőskorszakából származik, amikor a filmszalagra vett, különböző időpontban és helyszíneken készült felvételeket a film végleges összeállításakor a rendező elképzeléseinek megfelelő hosszúságú és sorrendű jelenetekké állították össze. Ekkor a filmszalagot fizikailag el kellett vágni, majd az új sorrendnek megfelelően összeilleszteni, ragasztani.

A játékfilmek az 1970-es években átlagosan 50-100 jelenetből álltak, melyek további 4-500 beállításra bomlanak. A film ritmusát ezeknek a beállításoknak a hossza határozza meg, melyeknek az összeállítását az utómunkálatok során a vágó végzi el.[3] A 20-21. század fordulóján a digitalizáció révén a vágás már kevésbé manuális, mint digitális ismereteket kívánó szakma: a vágók videószerkesztő szoftverek segítségével dolgozzák fel a digitalizált filmanyagot.[4]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Vágó - szakmabemutató információs mappa. Budapest: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. 2010. A1. o. arch Hozzáférés: 2020. november 18.  
  2. ↑ Cutter. Lexikon de Filmgebriffe (németül) (2018. december 21.) (Hozzáférés: 2020. június 22.)
  3. ↑ Ábel Péter: Új filmlexikon. I Budapest: Akadémiai Kiadó. 1973. 332. o.  
  4. ↑ Vágó (film- és videógyártás). Nemzeti Pályaorientációs Portál (2012) (Hozzáférés: 2020. november 18.) arch

További információk

  • Walter Murch: Egyetlen szempillantás alatt. Gondolatok a filmvágásról; ford. Edelényi János; Francia Új Hullám, Bp., 2010 (Szerzőifilmes könyvtár)
  • Varga Balázs: Final cut. Tankönyv; Színház- és Filmművészeti Egyetem, Bp., 2013 + DVD
  • Kármentő Éva: Muszter. Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől; Múlt és Jövő, Bp., 2017