Berki Antal

A mai világban a Berki Antal sok ember érdeklődésének és megvitatásának témája lett. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a munka világára gyakorolt ​​hatása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a Berki Antal olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Az évek során a Berki Antal-ről és annak következményeiről viták folytak, ami ellentmondó véleményeket és növekvő érdeklődést váltott ki a különböző területeken gyakorolt ​​hatásának megértése iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Berki Antal témáját és különféle vonatkozásait, elemezve jelentését, fontosságát és lehetséges következményeit a jövőben.

Berki Antal
Életrajzi adatok
Született1946. december 5.
Budapest
Elhunyt2006. május 17. (59 évesen)
Nyíregyháza
Származásmagyar magyar
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek1968 – 2006
Híres szerepeiLőrinc barát William Shakespeare: Romeo és Júlia
Lojális úr Molière: Tartuffe
Oszip Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor
Bak Lukács Tamási Áron: Énekes madár
Kvantum Fantum Szabó Tünde - Dobay András - Muszty Bea: Kvantum Fantum csapdája
Berki Antal IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap

Berki Antal (Budapest, 1946. december 5. – Nyíregyháza, 2006. május 17.) magyar színész.

Életpályája

Magáról a következőket nyilatkozta:

„Tanulmányaimat a Dob utcai általános iskolában kezdtem, és már ekkor elhatároztam, hogy színész leszek. Ezt követően a Madách Gimnáziumba jártam, majd 1964-ben a Színművészeti Főiskolára mentem, ahol 1968-ban kaptam diplomát. 1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház egyik alapító tagja lettem...A főiskolán állami ösztöndíjasként tanultam. A főiskolai tanárok a többi diákkal együtt felnőttnek tekintettek bennünket, már-már kollégáknak. Kiváló tanáraim voltak: Sulyok Mária, Pártos Géza, vagy Ádám Ottó, aki egykor a Madách Színház igazgatója és rendezője volt. Tanulmányaim alatt az egyik legnagyobb élmény az angol Peter Brook és Ross Copfield által előadott Lear király megtekintése volt...[1]”

Játszott 1978-tól a Békés Megyei Jókai Színházban, 1981-től a kassai Thália Színházban, és a Móricz Zsigmond Színházban. 1986-tól a Veszprémi Petőfi Színházban, 1987-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban szerepelt. Gyakran és szívesen olvasott fel és mondott verseket, önálló estjeivel határon túli magyarok előtt is fellépett Szlovákiában, Svájcban, Dániában és Svédországban. Rendezéssel is foglalkozott. 2006-ban jelent meg Korrajz című kötete.

Fontosabb színházi szerepeiből

Filmek, tv

  • Búbos vitéz (színházi előadás tv-felvétele, 1983)
  • A tanítványok (1999)
  • Bizarr románc (2001)... Jóska apja
  • Telitalálat (2003)... Sírásó
  • Világszám! (2004)... Cameo

Rendezései

  • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
  • Borisz Lvovics Vasziljev: Csendesek a hajnalok
  • Csepreghy Ferenc: Piros bugyelláris
  • Jókai Mór: Bolondok grófja

Érdekességek

  • Részben az ő gesztusait parodizálva ihlette a Koltai Róbert által, talán a legismertebb humoros karaktereként megformált figura, illetékes elvtárs megszületését.

Könyv

  • Berki Antal – Kührner Éva: Korrajz (Nyíregyháza, Aranymetszés Kulturális Egyesület, 2006)

Jegyzetek

  1. ↑ "Éhe a kenyérnek, éhe a szónak, éhe a szépnek hajt titeket" Interjú Berki Antal nyíregyházi színművésszel

Források

További információk