Szalkai Sándor

Ebben a cikkben elmélyülünk a Szalkai Sándor témájában, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai jelentőségét. A Szalkai Sándor évek óta tanulmányozás és vita tárgya, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a kultúrától a politikáig és a technológiáig. Ezeken az oldalakon közelebbről megvizsgáljuk a Szalkai Sándor különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül megvizsgáljuk a mai világunk alakításában betöltött szerepét, és azt, hogy milyen hatással lehet a jövőre. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Szalkai Sándor-en keresztül, és fedezzen fel mindent, amit erről a témáról tudni lehet.

Szalkai Sándor
Született1934. december 10.
Szeged
Elhunyt1996. február 20. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásafilmrendező
Iskolái

Szalkai Sándor (Szeged, 1934. december 10. – Budapest, 1996. február 20.) magyar filmrendező.

Életpályája

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karán végzett. 1968-ban fejezte be a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát.

Filmjei

Rendezőként

Színészként

Egyéb filmjei

Állambiztonsági ügynöki tevékenysége

1956 decemberében letartóztatta a XI. kerületi Karhatalmi Század. Védekezésül a Népszabadságnál és a pártközpontban dolgozó kapcsolataira és a forradalom alatt „megmentett” ÁVH-s ismerősére hivatkozott, akikkel egyetértésben épült be az „ellenforradalmárok” közé. Felajánlotta szolgálatait, amit elvi alapon elfogadva, „Újlaki” fedőnéven nem hivatalosan beszervezték.

1957 februárjában a karhatalmi alakulattól átvette a BM II/5 (Belső reakció elhárító) osztályának „f.” alosztálya, amely titoktartási nyilatkozatot vett tőle és feladatokkal bízta meg. Ezeket eredményesen teljesítette, tüntetést akadályozott meg, jelentései nyomán több őrizetbe vétel és házkutatás történt. Hivatalos és formális beszervezése 1957. május 24-én történt II/5-f. alosztályon, az egyetemisták vonalán történő foglalkoztatásra. 1958-ban rezidenssé minősítették át és 5 informátornak beszervezett, fedőnévvel rendelkező műegyetemi hallgatót kapcsoltak hozzá.

Szalkai az egyetem elvégzése után a Népszabadság munkatársa lett, félállásban az Óbudai Hajógyár üzemi lapját szerkesztette. Ismerőseiről, kapcsolatairól jelent a Műszaki Egyetemről és a sajtó, tájékoztatás, művészeti élet köreiből. 1959-ben beköltözhetett a XIII. kerület Pannónia utca 42. I. emelet 1. szám alatti „Újságíró” fedőnevű BM „T” (titkos találkozási) lakásba albérlőként.

1960 júniusában, operatív lehetőségeinek megszűnése, illetve elfoglaltságai miatt, munkáját megköszönve kizárták a hálózatból. 1966 februárjában, amikor Szalkai már az Esti Hírlap munkatársa és a Színház- és Filmművészeti Főiskola II. éves, rendező szakos, párt ösztöndíjas hallgatója, továbbá az MHSZ propaganda osztályának vezetője lett, a kémelhárítás III/II- 1-c alosztálya reaktiválta. Szalkai hat évi pihentetés után az általa választott új fedőnéven („Déry”) örömmel vállalta az ismételt együttműködést, de elfoglaltságára hivatkozva csak informátori feladatokat végzett.

1968-ban vizsgái és vizsgafilmje elkészítése miatt a kapcsolat szüneteltetését kérte. 1969-ben befejezte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és a Magyar Televízióhoz került. Az állambiztonsági szervek értesültek arról, hogy Szalkai gépkocsikkal üzérkedett, de emiatt érték szankciók, sőt kedvezményeket kapott a hatóságoktól (pl. útlevél gyors megadása, bevont jogosítvány visszaadása)

1970 elején Szalkai ügynöki tevékenységével kapcsolatban több kifogás merült fel az állambiztonság részéről, és kezdeményezték a kizárását a hálózatból, amelyre végül 1973-ban került sor.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Ilkei Csaba: Televíziósok, rádiósok és az állambiztonság

További információk