Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Karinthy Frigyes témáját, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző szféráiban. A Karinthy Frigyes megjelenése óta vitákat és érdeklődést váltott ki a különböző területeken gyakorolt hatása miatt. A történelem során a Karinthy Frigyes döntő szerepet játszott a társadalom különböző aspektusainak alakulásában, mind az egyéni, mind a kollektív szintet érintve. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karinthy Frigyes fontosságát, mai hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Egy kimerítő elemzéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Karinthy Frigyes-ről, különféle szempontokat és szempontokat vizsgálva, hogy megértsük a jelenlegi kontextusban való relevanciáját.
Édesapja Karinthi József (1846–1921)[10] művelt, zsidó származású[11] tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.[12][13] 1886. január 3-án az evangélikus vallásra tért ki[14] feleségével és négy leánygyermekével, Elzával (1879–1930), Adával (1880–1955), Gizivel (1882) és Emiliával (1885) együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri evangélikus templom lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát (1886–1887), Mária Katalint (1889–1894), Frigyest (1887), Erzsébetet (1890–1930) és Józsefet (1892).[13] Az édesanya, Engel Karolina (1850–1895)[15] halála után[16] az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Az 1905-ben tett érettségi vizsga után a matematika–fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,[19] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhírű lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
1936. május 4-én agydaganattal műtötte meg StockholmbanHerbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatalkorától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.
Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták.
A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.
Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.
Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.
Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.
Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).
Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó, és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részének nyersfordítását a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette elő az író számára. Őrá utal a Micimackó név.[22][23]
Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör,[25] majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt.[26][27] Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti Sakkújság első számában.[28]
Legendásnak tartják ma már a néhol Kosztolányinak, néhol Babitsnak tulajdonított mondást, miszerint „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!”[29][30] Babits több írásában is megerősítette véleményét, ő Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte.[31][32][33]
Művei
Karinthy Frigyes műveinek bibliográfiáját, műveinek idegen nyelvű fordításait lásd még az OSZK Nyugat-honlapján.[34]
1919-ig
Utazás a Merkurba – regény, 1898–1901
Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény, 1902
Pesti mókák; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
Így írtok ti. Irodalmi karrikatúrák; karikatúra Dezső Alajos, Major Henrik; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
Amiről a vászon mesél. Jegyzetek a filmről; Singer-Wolfner, Bp., 1938 (Szép könyvek)
Üzenet palackban; Cserépfalvi, Bp., 1938
Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei; bev. Babits Mihály, sajtó alá rend. Ascher Oszkár; Nyugat, Bp., 1938
1939–1989
Betegek és bolondok. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1946
Az emberke tragédiája. Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról. A versikéket írta Karinthy Fricike; a csonkán fennmaradt kézirat kieg. Karinthy Ferenc; Új Idők, Bp., 1946
Így írtok ti. A „Még mindig így írtok ti” és egyéb irodalmi torzképekkel bőv. legújabb kiad.; Új Idők, Bp., 1947
Martinovics; a könyvdíszeket Hincz Gyula rajzolta; Új Idők, Bp., 1947
A bűvös szék. Komédia; Testvériség-Egység Kiadó, Újvidék, 1951 (Színpadunk)
↑Matrikel der Getauften (kereszteltek anyakönyve). familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 22.) a család még Karinthi Frigyes születése előtt áttért az evangélikus vallásra. Az Anmerkungen (megjegyzések) rovatban látható a belühgyminiszteri névváltoztatás engedély dátuma: 1874
↑Engel Karolina. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 17.) a szülők házassága 1878
Weinstein Pál: Karinthy a szemklinikán (Élet és Irodalom, 1963)
Szalay Károly: Mítoszokon és legendákon túl. Karinthy Frigyes és a vallás (Világosság, 1967)
Mária Béla: Az író és betegsége (Kortárs, 1967)
R. Kocsis Rózsa: A magyar groteszk tragikomédiát megteremtő Karinthy Frigyes (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Vihar Béla: Karinthy Frigyes szülőháza (Budapest , 1968)
Ficzay Dénes: Karinthy Frigyes Aradon (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Pongrácz Zsuzsa: Karinthy Frigyes filmen. Beszélgetés Révész György rendezővel (Filmvilág, 1969)
Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Karinthy Frigyes badar Budapestje (Budapest , 1971)
Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia (Arcok és vallomások. Bp., 1972)
Kardos László: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Robotos Imre: A kétkedés és a hit ellentétpárja Karinthy Frigyes humorában (R. I.: A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből. Bukarest, 1973)
H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája. 1–3. (Budapest , 1974)
Karinthy Frigyes agyműtéte. Összeáll. Buzády Tibor (Új Írás, 1975)
Karl Kraus és Karinthy Frigyes Párhuzamok és hasonlóságok (Helikon, 1976)
Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
Nyerges András: „Nem mondhatom el senkinek.“ Karinthy Frigyes versei a képernyőn (Filmvilág, 1977)
Szabolcsi Miklós: Halandzsa. Nyelv és valóság Karinthy Frigyes műveiben (Kortárs, 1978; Levendel Júlia: Így élt Karinthy Frigyes (Így élt. Bp., 1979)
Tandori Dezső: „Volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben…“ Karinthy Frigyes költészetéről (Irodalomtörténet, 1979)
Büky László: „A szív idézete: líra.“ A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. 1–2. (Nyelvészeti dolgozatok. 192. és 199. Szeged, 1981)
Egri Péter: Karinthy Frigyes Ibsen-karikatúrájáról (Irodalomtörténet, 1981)
Nyéki Károly: Karinthy Frigyes nyíregyházi emléke (Pedagógiai Műhely, 1981)
Robotos Imre: Utazás egy koponya körül (Kismonográfiák. Kolozsvár, 1982)
Szabó János: Karl Kraus és Karinthy Frigyes Századunk első harmadának két szatirikusa (Modern Filológiai Füzetek. 34. Bp., 1982)
„Nézzétek ezt a fotográfiát!“ Karinthy Frigyes összes fényképe. Összeáll. Kovács Ida. Az előszót írta Halász László. (Fototéka. Bp., 1982)
Búzásy Éva: Karinthy Frigyes és a Színházi Élet (Irodalomtörténet, 1982)
Büky László: A mély főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvének képalkotási rendszerében (Magyar Nyelvőr, 1982)
Hellenbart Gyula: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes és az elidegenedés (Új Látóhatás, 1983)
Büky László: A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében (Magyar Nyelvőr, 1984)
Szalay Károly: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes munkássága viták és vélemények tükrében (Bp., 1987)
Mennyei riport Karinthy Frigyes-sel. Összeáll. Fráter Zoltán (Bp., 1987)
„Elmondtam hát mindenkinek.“ Karinthy Frigyes életéről és műveiről (Bp., 1987)
Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes antifreudista regénye. Kötéltánc – Fülöp László: Egy klasszikus tényregény. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül – Kun András: Gondolatok Karinthy Frigyes különös lírai őszinteségéről (Alföld, 1987)
Moreau, Jean-Luc:Karinthy Frigyes, avagy akasztófa-kötéltánc – Mihályfi Márta: Karinthy Frigyes művei külföldön (Nagyvilág, 1987)
Rónay László: „Minden álomnál több a valóság.“ A költő Karinthy Frigyes (Napjaink, 1987)
Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. Karinthy Frigyes (Budapest , 1987)
Tidrenczel Sándor: Karinthy Frigyes és a nyíregyházi publikum (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1987)
Pomogáts Béla: Karinthy Frigyes száz éve (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Monográfia. (Bp., 1989)
Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyes-ről. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Karinthy Frigyes Emlékbizottság által 1988. máj. 17-én és 18-án, Budapesten rendezett ülésszak előadásai. Vál., szerk. Angyalosi Gergely (Bp., 1990)
Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság. Karinthy Frigyes szépprózájáról (Literatura, 1990)
Nemes Lívia: Karakter és korszellem. Párhuzamok Ferenczi Sándor és Karinthy Frigyes között (Thalassa, 1993)
Juhász Erzsébet: „Találkozás egy haldoklóval.“ Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. regényéről (Iskolakultúra, 1994)
Nagy Csaba: Privát filmesztétika. Karinthy Frigyes filmtémájú írásairól (Filmkultúra, 1994)
Dörgő Tibor: Karinthy Frigyes Kötéltánca és Az ember tragédiája (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
Alföldy Jenő: Tündér és kobold. Karinthy Frigyes: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból (Hitel, 1995)
Iván Éva: Karinthy Frigyes Kötéltánc című regényének egy lehetséges elemzése („Modernnek kell lenni mindenestül”? Szeged, 1996)
Fábián Berta: a differenciált bánásmód és a tanári magatartás ábrázolása Karinthy Frigyes írásaiban (Magyartanítás, 1996)
Fráter Zoltán: A Karinthy-életmű. Monográfia (Bp., 1998)
Dolinszky Miklós: "Szó szerint. A Karinthy-passió. Bp., Magvető, 2001.
A humor a teljes igazság. In memoriam Karinthy Frigyes Vál., szerk. Domokos Mátyás (In memoriam. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
Takács Edit: Karinthy Frigyes írói névadása a Tanár Úr kérem c. írásában (Névtani Értesítő, 1999)
Szieberth Kristóf: Tündér és kobold. Karinthy S Frigyes: E a szegény X kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból (Hitel, 1995)
Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
Takács Edit: Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc c. regényében (Névtani Értesítő, 2003)
Braun Tibor: Egyetemes lángelme – a hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes (Magyar Tudomány, 2003)
Balogh Tamás: Tréfa a humorban. Karinthy Frigyes, a humorista? (Bárka, 2003)
Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái (Magyar Nyelvjárások, 2003)
Egyfülü kosár. Karinthy Frigyes szerelmei. Írta és vál. Fráter Zoltán (Szerelmes magyar írók. Bp., 2007)
Nagy Edit: Lánc, lánc, háló-lánc – Mű és valóság viszonyáról Madách Imre, Karinthy Frigyes és Ottlik Géza írói világában. (Költészet és gondolkodás, Eger, 2007)
Nagy Edit: Lánc, lánc, háló-lánc II. A „nem időben, hanem térben” megírt Tragédiáról (XV. Madách Szimpózium, 2007)
Nagy Edit: Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban (Híd, 2009)
Tiringer Aranka–Tiringer István: Megküzdés és traumafeldolgozás Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. kisregényében (Pszichoterápia, 2010) Szállási Árpád: Karinthy Frigyes és a medicina (Orvosi Hetilap, 2010. 8.)
Pesti csillagok. Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona. – A két egyetlen. Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és Judik Etel (F. Z.: Szerelmes Budapest. Irodalmi háromszögek. Bp., 2015)
Beck András: Szakítópróba. Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2015 (Műút-könyvek)
Minden másképp van. Karinthy Frigyes összes fényképe; összeáll., szerk., előszó, utószó Kovács Ida; jav., bőv. kiad.; PIM, Bp., 2016
Balogh Gergő: Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél; szerk. Pataki Viktor; FISZ, Bp., 2018 (Minerva könyvek)
"Itt vagyok én köztetek". Tanulmányok Karinthy Frigyes életművéről; szerk. Fráter Zoltán, Reichert Gábor; MIT, Bp., 2019 (MIT-konferenciák)
Büky László: Karinthy és a nyelv; Magyar Szemiotikai Társaság, Bp., 2020 (Magyar szemiotikai tanulmányok)