Koltai Lajos

A mai világban a Koltai Lajos egyre fontosabbá vált az emberek életében. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Koltai Lajos jelentős hatást gyakorolt ​​életünkre, munkánkra és kapcsolatainkra. A Koltai Lajos eredetétől napjainkig tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, és a kutatók, szakemberek és rajongók állandó érdeklődésének témája lett. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Koltai Lajos szerepét a mai társadalomban, elemezzük hatásait, következményeit és lehetséges jövőjét, annak érdekében, hogy jobban megértsük életünkre gyakorolt ​​hatását.

Koltai Lajos
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
SzületettKoltai Lajos
1946. április 2. (79 éves)[1][2]
Budapest[3]
BeceneveSutyi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBordás Katalin
(h. 1969–2021)[4]
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1965–1969)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Koltai Lajos témájú médiaállományokat.
Koltai Lajos és Koltai Róbert

Koltai Lajos (Budapest, 1946. április 2. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész.

Életpályája

Gimnazistaként amatőr filmeket készített. 1964–1965-ben a Magyar Televízióban töltött egy évet segédoperatőrként, majd kameramanként. 1965-ben került a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakára, ahol Illés György tanítványa volt. 1970-ben az Agitátorok című filmmel diplomázott. 1970 óta a Mafilmnél dolgozik.

Kezdetben dokumentumfilmeket készített, később három játékfilmben mestere, tanára kameramanja volt. Az 1970-es évek magyar operatőri művészetének egyik meghatározó alakja. Kivételes képessége, hogy a legkülönbözőbb stílustörekvésű rendezőknek is egyenrangú alkotótársa tud lenni, így a „dokumentarista” és „esztetizáló” irányzatú játékfilmművészet képi világának kimunkálásában egyaránt vezető szerepet játszhatott. Dokumentumfilmjeiben és „dokumentarista” játékfilmjeiben közvetlenül hasznosította a tévében szerzett tapasztalatát (szűk képkivágással mozgó kamera). Eddigi munkásságának nem elhanyagolható része a tévéjátékok és tévéfilmek fényképezése (különösképpen Maár Gyula, Ranódy László, Fazekas Lajos, Sándor Pál és Szabó István rendezései).

Magyarországon egyedülálló módon ültette át a fekete-fehér filmezésben kialakított kompozíciós elveit a színesfilm-fényképezésbe. A sötét tónus, a félhomály elsősorban mozifilmjeiben uralkodott, ugyanakkor néhány tévéfilmjében tudatosan az ellenkezőjére, a világos tónusok uralmára törekedett. Továbbfejlesztette a szórt megvilágítás külföldön és hazánkban mások által kezdeményezett módszerét: a belső terek megvilágítását illetően világviszonylatban is a legjobb operatőrök közé emelkedett. Az Ajándék ez a nap (1979) külön említést érdemel: kétfajta alapszín váltogatásával figyelemre méltó színdramaturgiai kísérlet. Dokumentáris szellemű alkotásai egy részében legföljebb csak uralkodó alaptónussal, szűk képkivágással operált, máskülönben a valóságos fény- és színviszonyok követésén alapuló filmképi egységteremtés útját járta. Ez utóbbi magasabb fokon – kifinomult világítástechnikával, kompozíciós tapasztalattal, csak dramaturgiailag indokolt helyeken alkalmazott effektusokkal – valósította meg a Mephistóban (1981). Tagja az Oscar-díjat osztó amerikai filmakadémiának és az Amerikai Operatőrök Egyesületének. Egyszer javasolták Oscar-díjra, a Maléna című filmért. Az Oscar-díjas Mephisto (1981) operatőre.

2021 szeptemberétől a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára.[6]

Lajosing

Különleges megvilágítási eljárás, amit Koltai Lajos használt és a szakma a módszert a neve után „Lajosing”-nak („lajosolás”-nak) nevezte el.[7] Lényege, hogy a szereplők közelében lévő bútorokra irányított (és ezáltal megfestett) fény adja a különleges hangulatú megvilágítást. Egy montréali HBO-produkció forgatásán, a Régi bűnök, újvilág (Descending Angel, 1990) alkalmazta először ezt a technikát.[8]

Filmjei

Filmrendezései

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. ↑ „Sajnos, elvesztettük őt” – Élete legnagyobb tragédiájával kell szembenéznie Koltai Lajosnak (magyar nyelven) (html). Blikk, 2021. március 5. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
  5. ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1999.74.0.html. (Hozzáférés: 2019. december 13.)
  6. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Koltai Lajos is tanítani fog a megújult Színház- és Filmművészeti Egyetemen (magyar nyelven). hvg.hu, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
  7. ↑ Koltai Lajos Arckép (Kadarkai Endre portréműsora, YouTube, 2011)
  8. ↑ Kérdezze a Sorstalanság rendezőjét (Index Fórum, 2004)
  9. ↑ A Semmelweis és A nemzet aranyai taroltak a magyar filmes díjátadón (magyar nyelven). Origo.hu, 2024. június 15. (Hozzáférés: 2025. január 22.)

Források

További információk