Ódry Árpád

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Ódry Árpád
Született1876. szeptember 25.
Budapest
Elhunyt1937. április 5. (60 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1898)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (42. parcella, 1. sor, 64. sírhely)
Színészi pályafutása
Aktív évek1898–1937
Díjai
Greguss-díj (1928)
Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia igazgatója
Hivatali idő
1930 – 1937
ElődSebestyén Károly
UtódKiss Ferenc
A Wikimédia Commons tartalmaz Ódry Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ódry Árpád (Budapest, 1876. szeptember 25. – Budapest, 1937. április 5.) magyar színész, színiakadémiai tanár, rendező, színigazgató. Testvére Ódry Attila operaénekes.

Élete

Színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én Budapesten: apja, az Operaház híres baritonistája, Ódry Lehel balett-táncosnő feleségével négy fiúgyermeket nevelt. A másodszülött Árpád 1898-ban kapta meg a diplomáját az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, s ezután vidéki évek következtek: Kolozsvárott, Debrecenben Kassán és Temesváron játszott. 1904-ben szerződött a budapesti Vígszínházhoz, amelynek játékstílusába nem sikerült beilleszkednie. Végül levélben ajánlotta fel tehetségét Somló Sándornak, a Nemzeti Színház igazgatójának, így lett a következő évben az ország első társulatának tagja, 1912-től rendezője, 1923-tól örökös tagja, 1931–1935 között az intézmény főrendezője.

1920–1922 között ő volt a Budapesti Színész Szövetség alelnöke, 1925-től elnöke. 1929-ben lett a Színiakadémia tanára, 1930-tól igazgatója, 1917-ben a Fészek művészklub igazgatójaként működött. Tagja volt a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának, 1929-től a Magyar Rádiónál dramaturgi és főrendezői feladatokat látott el.

Színészként elsősorban tragikus szerepeket osztottak rá, III. Richárd-alakításáért 1928-ban Greguss-díjat kapott. Legnagyobb sikereit Shakespeare és Ibsen hőseiként aratta: Lorenzo (Shakespeare: A velencei kalmár), Mercutio (Rómeó és Júlia), Laertes (Hamlet), Prospero (A vihar), III. Richárd, Rank doktor (Ibsen: Nóra), Rosmer (Rosmersholm), Löfborg (Hedda Gabler) Solness (Solness építőmester). 1912-től haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban, többek között Friedrich Schiller, August Strindberg, Henrik Ibsen, és George Bernard Shaw-drámákat.

Eredeti beszédhibáját nem kis nehézségek árán küzdötte le, utána a tökéletességig fejlesztett beszédkultúrájával tűnt ki, s tanárként is a tiszta, kulturált beszédstílus átadásán fáradozott. Az első színészek egyike volt, aki a klasszikus szerepeket is realisztikusan, pátosz nélkül adta.

Ódry Árpád sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42-1-64

Jóvágású, szép szál férfi volt, aki szép bariton hangjával elsősorban a hölgyközönséget bűvölte el. Ő maga is nagy hódolója volt a női nemnek, megnősülni azonban nem volt hajlandó. A gyengébb nem egyetlen képviselőjéhez ragaszkodott csak: házasságon kívül született leányához, akiről élete végéig gondoskodott, és javait is rá hagyta.

Ígéretes karrierjét különféle betegségek szakították meg. 1906-ban a szemével voltak problémák, majd a gégéje gyulladt be, végül tüdőbaj támadta meg, amit aztán Egyiptomban kezeltetett. Ettől kezdve vigyázott magára, odafigyelt az egészséges életmódra, több időt szakított a sportolásra. Szeretett utazgatni, a nyarakat a Tátrában vagy a Balatonnál töltötte, túrázott, úszott. A felfokozott életritmus azonban így is az egészsége rovására ment, élete utolsó szakaszában már rendszeres orvosi megfigyelés alatt állt. Szívrohamban hunyt el 1937. április 5-én. Az ő nevét viseli az a művészotthon, ahol idős művészek töltik napjaikat, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem színpada.

Főszerepeket játszott Molière, Beaumarchais, Paul Bourget, Gerhart Hauptmann, Pierre Wolf, Jules Romains, Bésier, William Somerset Maugham, Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond, Hevesi Sándor darabjaiban.

Főbb szerepei

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11371/11389.htm, Ódry Árpád, 2017. október 9.
  2. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ BnF források (francia nyelven)
  4. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 2.)

Források

A Nemzeti Színház örökös tagjai
Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia 1898-ban oklevelet szerzett hallgatói
Bauer Olga  •  Borostyán Sarolta  •  Eötvös Stefánia  •  Feld Irén  •  György Vilma  •  Hornyánszky Lajos  •  Horváth Aranka  •  Kardos Ede  •  Kálmán Adél  •  Krausz Valéria  •  Molnár Gyula  •  Ódry Árpád  •  Papp Mihály  •  Pataki József  •  Szabó Erzsi  •  Székely René  •  Széphegyi Zsuzsa  •  Zelinka Ilona  •  Kendy Piroska  •  Szedlarik Anna
A Színművészeti Főiskola 1934-ben oklevelet szerzett hallgatói
Fáykiss Dóra  •  Gáti József  •  Hidasi Sándor  •  Horlai Béla  •  Kartal Ilona  •  Kelen Dorottya  •  Máté Mária  •  Pekári Eleonóra  •  Péterfi Antal  •  Pogány Margit  •  Róna Klára  •  Szabó Dezső  •  Szegedi Edit  •  Várkonyi Zoltán  •  Vizi Béla
Osztályvezető tanárː Ódry Árpád, Kiss Ferenc
A Színművészeti Főiskola 1939-ben oklevelet szerzett hallgatói
Bánki Zsuzsa  •  Benkő Gyula  •  Feleki Sári  •  Fülöp Kató  •  Gajzágó Denise  •  Hargitai Jolán  •  Hegedűs Klári  •  Hidvégi Valéria  •  Kele Irén  •  Kulcsár Irma  •  Lengváry Zsuzsa  •  Nagy István  •  Novák Lujza  •  Rajczi Lajos  •  Tamás József  •  Várnai László
Osztályvezető tanár: Ódry Árpád, Kiss Ferenc
Nemzetközi katalógusok