Molnár László (színművész, 1857–1925)

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Molnár László
Született1857. november 25.
Kiskunfélegyháza
Elhunyt1925. február 5. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszínész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1875–1880)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (45-1-105)
Színészi pályafutása
Aktív évek1884 – 1923
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Átányi Molnár László (Kiskunfélegyháza, 1857. november 25. – Budapest, 1925. február 5.) magyar színész, pedagógus, színikritikus.

Származása, tanulmányai

Földesúri nemesi családból származott. Középiskoláit Budán, Kecskeméten és Pesten végezte el. A budapesti tudományegyetem jogi karán folytatta felsőfokú tanulmányait 1875-1880 között. 1881-ben Szapáry István gróf kinevezte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli aljegyzőjének, s itt működött a központban 1884. októberig.

Színészi pályafutása

1884 novemberében lépett a színészi pályára Szegeden, Nagy Vince társulatánál, majd rövidesen Nagyváradra ment. 1885 októberétől a temesvári színtársulathoz szerződött hős és lírai szerelmes szerepekre. 1886-ban Debrecenbe került a színházhoz, majd 1889-től ismét Szegeden működött, mint színész. 1889-től a Nemzeti Színházban is vendégszerepelt, 1894-ben pedig Egerben. 1896-tól az újonnan induló Vígszínház első társulatának, „mint kothurnuszos színész” tagja lett. 1897-ben feleségül vette Rákosi Gyula konzul lányát Rákosi Zsófit, Rákosi Imre királyi ügyész és Rákosi Erzsébet műfordító testvérét, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi és Rákosi Viktor unokahúgát. A Magyar Színház Rákosi Szidi és Evva Lajos által szervezett első társulatának drámai hős szerepkörére szerződtették 1897-ben. 1900 áprilisától a kolozsvári nemzeti színháznál játszott. 1902-ben a budapesti Nemzeti Színház tagja lett. 1918-tól a Nemzeti Színház örökös tagja. 1923-ban nyugalomba vonult.

Átányi Molnár László sírja Budapesten. Kerepesi temető: 45-1-105.

Pedagógiai munkássága

Ő vetette fel az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának alapítását 1900-ban. Kolozsvári szerződése miatt csak onnan visszatérve, 1903-ban kezdhette meg gyakorlatban a szervezést. Ekkor Ditrói Mór segítségével sikerült meggyőznie Faludi Gábort, a Vígszínház igazgatóját, hogy a színház 1897-ben létesített iskoláját – felszereléssel együtt – engedje át a színészegyesületnek. Az iskola 1903. augusztus 23-án nyílt meg a Lipót körút 1. szám alatt, igazgatója Ditrói Mór volt. A növendékek a Vígszínházban statisztáltak, ott tartották vizsgaelőadásaikat, a Lipót körúti színház pedig pénzbeli támogatást nyújtott az iskolának. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában 1903-tól 1918-ig tanította a drámai gyakorlat és jelmeztan témájú tananyagokat, ugyanakkor 1905–1915 között a Színművészeti Akadémián a drámai és vígjátéki gyakorlatot oktatta. 1918-tól 1923-ig az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját vezette.

Szépíró, hírlapíró

Színészi és pedagógusi munkáján kívül színikritikai, szépírói munkásságot is kifejtett. Elbeszéléseket, tárcákat, színikritikákat írt 1881-1884 között a Félegyháza, a Váci Közlöny, a Szegedi Napló, a Pressburger Zeitung és a Südungarischer Lloyd, című lapokba, a Budapesti Hírlapnak rendes munkatársa volt, tárcákat, színikritikákat és vegyes közleményeket írt ide.

Írói álneve és jegye: Árbócz; M. L.

Egyesületi tagsága

Főbb szerepei

Műveiből

Cikkeiből

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10730.htm, Molnár László, 2017. október 9.
  2. ↑ http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/25.html#page153 Magyar színháztörténet I-II. kötet)

Források

A Nemzeti Színház örökös tagjai
Nemzetközi katalógusok