Gyenes László (színművész)

A mai világban a Gyenes László (színművész) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Gyenes László (színművész) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vitákat és reflexiókat váltott ki különböző területeken, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gyenes László (színművész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak történelmi, társadalmi, kulturális és gazdasági dimenzióit. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megérteni a Gyenes László (színművész) összetettségét és jelentőségét a mai világban, valamint azt, hogy jelentős változásokat idézhet elő a társadalom különböző szféráiban.

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Gyenes László (egyértelműsítő lap).
Gyenes László
Gyenes László magyar színész kb. 40 évesen
Gyenes László magyar színész kb. 40 évesen
Életrajzi adatok
Született1857. március 7.
Monostor
Elhunyt1924. november 7. (67 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei úti sírkert
Származásmagyar
Díjai
További díjaka Nemzeti Színház örökös tagja
IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes László témájú médiaállományokat.
Bécsi magyar népszínműtársulat vezető alakjai: Krasznay Mihály, Szentgyörgyi István, Mátrai Betegh Béla, Gyenes László és Szombathelyi Béla, akiket Erzsébet királyné 1880. május havában Schönbrunnban kihallgatáson fogadott. Forrás: Magyar Színművészeti Lexikon 1. 1929.
Madách Imre: Az ember tragédiája. Nemzeti Színház. Lucifer: Gyenes László
Gyenes László színész sírja Budapesten. Kerepesi temető: 45-1-97. Szobrász: Szentgyörgyi István

Solymosi Gyenes László (Monostor, 1857. március 7. – Budapest, 1924. november 7.)[1][2] magyar drámai színész.

Élete

Gyenes Márton és beleházi Bartal Anna fia. Középiskolai tanulmányai után 1875-ben a Színiakadémia növendéke lett, ahol 1878-ban végzett. Már ott feltűnt mint másodéves, Angelo címszerepében. Még nagyobb figyelmet keltett egy év múlva a III. Richárdban, nagy kifejező képességről téve bizonyságot. E siker nyomán a Nemzeti Casino tagjai utazási ösztöndíjat gyűjtöttek számára, mellyel az akkor már Mándoky Béla társulatánál Nagyváradon működő fiatal színész 1878 őszén Párizsba utazott.

Hazatérve, 1879-től 1882-ig Kolozsvárott lépett színpadra, majd 1882-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1909-ben örökös tagja lett. 1920 és 1924 között drámai gyakorlatot és beszédet oktatott a Színiakadémián. Mint a főváros úri társadalmának is kedvelt tagja, egyike volt a "hunnisták"-nak és éppen a Hunnia csónakázó egylet uszodájában érte — halála előtt néhány évvel — az a szerencsétlenség, hogy egy rozsdás szög súlyos sebet ejtett lábán, amiből vérmérgezés támadt, s csak nehezen kerülhette el az amputálást. 1924 őszén influenzás lett, tüdőgyulladást kapott, és egy héttel később a Vöröskeresztkórházban elhunyt.

Gyenes László pályáját nem úgynevezett szenzációs diadalok, hanem az öntudatos művészi munka, a szinte páratlan lelkiismeretesség és a gyökeres magyarság megnyilvánulásai jellemezték. Egyéniségéből hiányzott a szertelenkedési hajlam és valószínűleg ennek köszönhette, hogy bukásban egyetlenegyszer sem volt része, egész működése alatt.

Főbb szerepei

  • Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
  • Tybalt (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
  • III. Richárd (Shakespeare)
  • Edmund (Shakespeare: Lear király)
  • Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája, ősbemutató)
  • Mephisto (Goethe: Faust)
  • Jago (Shakespeare: Othello)
  • Cassius (Shakespeare: Julius Caesar)
  • Petruchio (Shakespeare: A makrancos hölgy)
  • Bannai (Szigeti József: Rang és mód)
  • Baracs gazda (Gárdonyi Géza: A bor)
  • Számadó juhász (Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom)
  • Biberách (Katona József: Bánk bán)

Jegyzetek

  1. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1940/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
  2. ↑ Gyászjelentése (1924). (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)

Források

További információk