Kéler Ilona

Manapság a Kéler Ilona olyan téma, amely általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. A mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt nem csoda, hogy az embereket érdekli a Kéler Ilona és annak minden vonatkozása. A Kéler Ilona vitákat és vitákat generált különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a technológiát is. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kéler Ilona minden oldalát, hogy megértsük jelentőségét és azt, hogy hogyan alakítja azt a világot, amelyben élünk.

Kéler Ilona
Johann Wolfgang von Goethe: Iphigenia Taurisban című tragédiájában
Johann Wolfgang von Goethe: Iphigenia Taurisban című tragédiájában
Életrajzi adatok
Született1860. március 3.
?
Elhunyt1880. november 26. (20 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéler Ilona témájú médiaállományokat.
Sírja a Házsongárdi temetőben

Kéler Ilona (?, 1860. március 3. – Kolozsvár, 1880. november 26.[1]) erdélyi színésznő.

Élete

Apja Kéler László, ügyvéd (1803–1883), később a Nemzeti Színház pénztárosa volt. Kéler Ilona 1878-ban végezte el a Színészeti Tanodát. 1875–1878 között évfolyamtársai voltak: Gyenes László, Kéler Sarolta, Márkus Emília, Somló Sándor és Vecsei Anna.[2]

Először Szabadkára szerződött, de már 1879 őszétől Kolozsvárra hívták, ahol rövid idő alatt igen nagy népszerűségre tett szert, első drámai színművésznő volt és a közönség kedvence. 1880-ban ő is kijutott Bécsbe a Magyar Népszínmű társulatával. Ősszel hirtelen megbetegedett, és váratlanul elhunyt. Kolozsváron temették el nagy részvét mellett, Mátray Betegh Béla búcsúztatta. Sírkövét a Házsongárdi temetőben, amely Pákey Lajos műve, 1883. október 28-án leplezték le. Az emlékbeszédet esztelneki Szacsvay Imre színésztársa tartotta.

A síremlék hátsó oldalára a következő verset vésték:

Eszményi szép álom megcsillant szívében.
Tolmácsoló ajka megcsendüle szépen.
Dicső alakokról álom-mez lemállva,
Való testet öltve mindenik leszálla...
S jött a halál lopva, elnémula hangja,
Enyészet hatalma zengeni nem hagyta.
Dicsőség temploma föltárult előtte.
Pitvara a sír lett, éjjele befödte.

Rövid pályája során nagy sikereket ért el mind drámai, mind népszínmű szerepekben.

Jegyzetek

  1. ↑ A Magyar Színművészeti Lexikon szerint Kassán halt meg november 16-án. Ferenczi Szilárd cikke (A kolozsvári „lajdinánt-ügy” II. transindex.ro) hitelesebb: „Kolozsváron Kéler Ilona, a színház nagy népszerűségnek örvendő, alig 20 esztendős színésznője esett ágynak toroklobbal (diftéria), napokkal a lajdinánt-ügy előtt. Állapotának javulásáról, súlyosbodásáról a város közönsége naponta értesült a három kolozsvári lap hasábjain. A színésznő november 26-án hunyt el.” A sírján is november 26 szerepel.
  2. ↑ Színház- és Filmművészeti Egyetem adatbázisa. . (Hozzáférés: 2012. december 31.)

Források

További információk