A mai világban a Várkonyi Titusz a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Várkonyi Titusz mind szakmailag, mind személyesen mély nyomot hagyott életünkben és a minket körülvevő világgal való kapcsolatunkban. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Várkonyi Titusz továbbra is forró téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál szerte a világon. Ebben a cikkben a Várkonyi Titusz különböző aspektusait és relevanciáját fogjuk feltárni jelenlegi társadalmunkban, átfogó képet adva a fontosságáról és a jövőre nézve.
Várkonyi Titusz | |
Született | Várkonyi Titusz Ivó Albert 1882. augusztus 29. Szeged |
Elhunyt | 1954. április 15. (71 évesen)[1] Budapest II. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | |
Foglalkozása | újságíró |
Sírhelye | Farkasréti temető (36/1-1-36)[2][3] |
Várkonyi Titusz Ivó Albert (Szeged, 1882. augusztus 29.[4] – Budapest, 1954. április 15.)[5] magyar újságíró, szerkesztő. Várkonyi Zoltán apja.
Várkonyi (Weissenstein) Vladimir Hugó (1855–1883)[6] ügyvédsegéd és Pirnik Aranka[7] fia. Középiskolai tanulmányait 1894 és 1899 között a Kecskeméti Református Főgimnáziumban, majd 1901–1902-ben a Budapesti VIII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte, s utóbbiban 1902-ben érettségi vizsgát tett. 1902 és 1906 között a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt. Egy évig Budapesten tanárként dolgozott, aztán újságíró lett. 1917 januárjában felvették a Budapesti Újságírók Egyesületébe.[8] Előbb a Világ, majd a Magyar Hírlap, 1938-tól csaknem haláláig a Magyar Nemzet munkatársa volt. Főként irodalmi riportokat és színházi kritikákat írt. A Horthy-korszakban a haladó polgári újságírás képviselői közé tartozott. Krúdy Gyula egyik legbensőbb barátja volt.
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Házastársa Grosz Julianna szabónő volt, Grosz Lipót és Goldner Julianna lánya, akivel 1912. február 7-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[9]