Medveshidegkút

A mai világban a Medveshidegkút olyan témává vált, amely minden típusú ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, a kultúrára, a politikára vagy a gazdaságra gyakorolt ​​hatása miatt, a Medveshidegkút előkelő helyet foglal el a globális párbeszédben. A történelem során a Medveshidegkút kutatások, viták és viták tárgya volt, ami sokféle vélemény és perspektíva kialakulásához vezetett az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Medveshidegkút hatását és relevanciáját különböző területeken, valamint azt, hogy milyen különböző módon alakította életünket és a minket körülvevő világot.

Medveshidegkút (Studená)
Medveshidegkúti Önkormányzati hivatal
Medveshidegkúti Önkormányzati hivatal
Medveshidegkút zászlaja
Medveshidegkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1304
PolgármesterMag Éva (független)
Irányítószám980 34
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség273 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség162 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság261 m
Terület1,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 19° 57′ 30″48.161400°N 19.958400°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 19° 57′ 30″48.161400°N 19.958400°E
Medveshidegkút weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Medveshidegkút témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Medveshidegkút (szlovákul Studená) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 40 km-re délre, Fülektől 22 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik. Magyar nevének előtagja a Medvesaljára utal.

Története

A falu a 13. század második felében keletkezett Egyházasbást határában. 1304-ben "Hydegkwth" alakban említik először. A 14. században a Kacsics nemzetség birtoka. A 15. században Somoskő várának tartozéka, majd a 16. századtól több nemesi család birtoka volt. 1554 és 1593 között török uralom alatt állt. 1828-ban 39 házában 548 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "HIDEG KÚT. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai G. Keglevics, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fülekhez 1 mértföldnyire, Cserédnek filiája, határja, ’s vagyonnyai is meg lehetősek."

Fényes Elek szerint "Hidegkút, magyar falu, Nógrád vmegyében, 348 kath. lak. F. u. gr. Keglevics, s m. t. Ut. p. Rimaszombat."[2]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 445, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 275 lakosából 231 magyar, 22 szlovák és 21 cigány.

2011-ben 281 lakosából 227 magyar, 37 szlovák és 12 cigány.

Nevezetességei

A faluban tájmúzeum található, ahol a medvesalja népi hagyományaiból látható kiállítás. A falunak a hagyományokat őrző női kórusa is van.

Híres személyek

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

További információk