Losonc

Losonc (Lučenec)
Losonc látképe
Losonc látképe
Losonc címere
Losonc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangváros
Első írásos említés1247
PolgármesterAlexandra Pivková
Irányítószám984 01
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség25 902 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség596 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Terület47,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 53″, k. h. 19° 40′ 15″48.331388888889, 19.67083333333348.331389°N 19.670833°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 53″, k. h. 19° 40′ 15″48.331388888889, 19.67083333333348.331389°N 19.670833°E
Losonc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A római katolikus templom A református templom (1853) A neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött

Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia Hungarorum) város Szlovákiában.

Fekvése

Rimaszombattól 26 km-re nyugatra fekszik, Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa. A Besztercebányai kerület Losonci járásának központja. Losoncapátfalva és Losonckisfalu tartozik hozzá.

Nevének eredete

Nevének eredete ismeretlen. A fellelhető megállapítások csupán feltevések. Ezek egyike szerint elnevezése a lósánc kifejezéssel hozható összefüggésbe, amit azonban sem régészeti kutatások, sem fellelhető írott források nem támasztanak alá. Hasonlóképpen megalapozatlan hipotézisként jelentek meg a szláv néveredetére vonatkozó elképzelések, ugyanis szlovák névváltozata írott forrásban elsőként csak a 18. században fordult elő.

Története

Már a honfoglalás előtt település állt a helyén.

A 12. században „Lutetia Hungarorum” néven a losoncapátfalvai apátság birtoka. 1247-ben említik először mai magyar nevén „Luchunch” alakban.

Határában, a Királydombra a 15. század középén a husziták emeltek erődítményt, mely alatt 1451-ben Hunyadi János vereséget szenvedett. A török időkben sokat szenvedett, mivel nem volt erődfala, végül 1640-ben a templomot fallal vehették körül. 1622-ben itt őriztette Bethlen Gábor egy ideig a Szent Koronát. A 17. században többször dúlták fel seregek, mivel gyenge védművei nagyobb hadaknak nem állhattak ellen. 1785-től mezőváros. 1849. március 24-én itt verte szét Beniczky Lajos őrnagy serege a császáriakat, augusztus 9-én a cári csapatok bosszúból felgyújtották.

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásának székhelye volt. 1924–1938 között református teológia működött itt.

Az első bécsi döntést követően a város visszakerült Magyarországhoz. Az „önálló” szlovák állam revíziós politikával válaszolt a területveszteségeire. 1940-ben a Salzburgi tárgyalásokon Tiso, Tuka és Mach delegációja memorandumot nyújtott át Hitlernek, amely tartalmazta Losonc vidéke Szlovákiához csatolásának szándékát és lakosságcsere megvalósítását. 1942-ben internálótábor működött Losoncon, ide kerültek a zöld határon Magyarországra szökött erdélyi magyarok, akik nem akartak a román hadseregben szolgálni. 1944-ben környékén partizánharcok dúltak.

Népessége

1880-ban 5027 lakosából 3609 magyar és 856 szlovák anyanyelvű volt. Losonctugáron 781 magyar és 320 szlovák, Losoncapátfalván 399 magyar és 541 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 7460 lakosából 6360 magyar és 844 szlovák anyanyelvű volt, Losoncapátfalván 319 magyar és 413 szlovák.

1900-ban 9530 lakosából 8187 magyar és 1000 szlovák, Losoncapátfalván 304 magyar és 440 szlovák anyanyelvű élt.

1910-ben 12 939 lakosából 10 634 magyar, 1675 szlovák, 428 német, 18 szerb, 12 horvát, 9 cigány, 1 ruszin és 162 egyéb, Losoncapátfalva 1071 lakosából 632 magyar és 374 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 12 417 lakosából 5256 magyar és 5612 csehszlovák, Losoncapátfalván 200 magyar és 1078 csehszlovák élt.

1930-ban 15 459 lakosából 8725 csehszlovák, 4007 magyar, 889 német, 870 zsidó, 17 ruszin és 66 egyéb nemzetiségű volt. Losoncapátfalván 124 magyar és 1179 csehszlovák élt.

1941-ben 14 987 lakosából 12 661 magyar és 1735 szlovák volt. Losoncapátfalván 1125 magyar és 170 szlovák élt.

1970-ben 20 765 lakosából 3302 magyar és 17 260 szlovák volt.

1980-ban 26 399 lakosából 3803 magyar és 22 245 szlovák volt.

1991-ben 28 861 lakosából 23 272 szlovák (80,6%), 4830 magyar (16,7%), 388 cigány, 194 cseh, 37 morva, 5 ukrán, 4 ruszin, 1 sziléziai és 130 egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

2001-ben 28 332 lakosa közül már 23 127 (81,6%) szlovák, 3713 (13,1%) magyar, 656 cigány, 173 cseh, 9 bolgár, 8 német, 7-7 ukrán és orosz, 6-6 morva és ruszin, 5 lengyel, 1 zsidó, 40 egyéb, 574 nem nyilatkozott.

2011-ben 28 475 lakosából 19 895 szlovák, 2660 magyar, 219 cigány, 110 cseh, 13 ukrán, 8-8 lengyel és bolgár, 7-7 ruszin és orosz, 6 német, 4 morva, 2-2 zsidó és szerb, valamint 55 egyéb, 5479 ismeretlen nemzetiségű.

2021-ben 25 902 lakosából 20 648 szlovák, 2171 magyar (8,38%), 94 cseh, 51 cigány, 15 ukrán, 15 török, 13 kínai, 10 orosz, 10 albán, 8 rutén, 8 lengyel, 6 vietnami, 6 bolgár, 3 német, 3 olasz, 3 morva, 3 ír, 2 szerb, 2 francia, 1 zsidó, 1 román, 1 osztrák, 1 sziléziai, 1 angol, 38 egyéb, 2788 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei

Lásd még Losonc műemlékeinek listája

Híres emberek

Társadalmi szervezetek

Testvérvárosai

Magyarország Pápa

Magyarország Salgótarján (2003)

Csehország Louny – Csehország

Jegyzetek

  1. ↑ (2022. 11) „Taroltak a független jelöltek”. Új szó (Szlovákia), Pozsony 75. (252.), 1. o. ISSN 1335-7050.  
  2. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  3. ↑ Lelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.
  4. ↑ Losonczi Phönix, mek.niif.h
  5. ↑ Janek István 2013: Sovětská diplomacie o vytváření slovensko-maďarských vztahů v letech 1939-1940. Slovanský přehled 99/1-2, 95.
  6. ↑ SODB2021 – Population – Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  7. ↑ Puntigán József írása a Vasárnap 2005. május 6-i lapszámában. . (Hozzáférés: 2015. február 22.)
  8. ↑ A losonci zsinagóga sanyarú sorsa (Felvidek.ma, 2013-11-19. Hozzáférés: 2019-04-13)
  9. ↑ Próbálkozások a losonci zsinagóga megmentésére (Felvidek.ma, 2015-03-12. Hozzáférés: 2019-04-13)
  10. ↑ Megújult a losonci neológ zsinagóga (KÖRKÉP.SK, 2016-04-24. Hozzáférés: 2019-04-13)
  11. ↑ Felújítják a losonci zsinagógát – Új Szó, 2012. július 19.. . (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  12. ↑ Képekben mutatjuk, hogyan újult meg a losonci zsinagóga

Irodalom

További információk

A Losonci járás települései
Losonc (Lučenec)
Ábelfalva (Ábelová) · Béna (Belina) · Bolgárom (Bulhary) · Bolyk (Boľkovce) · Bozita (Buzitka) · Budaszállás (Budiná) · Csákányháza (Čakanovce) · Csomatelke (Čamovce) · Dabar (Dobroč) · Divény (Divín) · Fülek (Fiľakovo) · Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče) · Fülekpilis (Pleš) · Fülekpüspöki (Biskupice) · Füleksávoly (Šávoľ) · Fűrész (Píla) · Gács (Halič) · Gácsfalu (Stará Halič) · Gácslápos (Lupoč) · Gácsliget (Lehôtka) · Gácsprága (Praha) · Gergelyfalva (Gregorova Vieska) · Gömörsíd (Šíd) · Ipolygalsa (Holiša) · Ipolynyitra (Nitra nad Ipľom) · Jelsőc (Jelšovec) · Kalonda (Kalonda) · Kétkeresztúr (Nové Hony) · Kotmány (Kotmanová) · Lentő (Lentvora) · Lónyabánya (Lovinobaňa) · Losonctamási (Tomášovce) · Maskófalva (Mašková) · Miksi (Mikušovce) · Mucsény (Mučín) · Nagydaróc (Veľké Dravce) · Nagylibercse (Ľuboreč) · Panyidaróc (Panické Dravce) · Parlagos (Polichno) · Patakalja (Podrečany) · Perse (Prša) · Pinc (Pinciná) · Ragyolc (Radzovce) · Rapp (Rapovce) · Rátkapuszta (Ratka) · Romhánypuszta (Lipovany) · Rózsaszállás (Ružiná) · Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) · Sőreg (Šurice) · Terbeléd (Trebeľovce) · Tósár (Točnica) · Tőrincs (Trenč) · Tugár (Tuhár) · Vámosfalva (Mýtna) · Videfalva (Vidiná) · Vilke (Veľká nad Ipľom)szlovákia
Nemzetközi katalógusok