Gesztes

Ma a Gesztes olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenésétől napjainkig a Gesztes vita, vita és elemzés tárgya volt számos kontextusban. A társadalomra, a politikára, a populáris kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása tagadhatatlan, jelentősége pedig az idő múlásával folyamatosan nő. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gesztes különböző oldalait, az évek során bekövetkezett fejlődését és a mai világra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a jelenlegi trendekig a Gesztes továbbra is minden korosztály és hátterű ember érdeklődési körébe tartozik.

Gesztes (Hostišovce)
Gesztes zászlaja
Gesztes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterViera Sakálová
Irányítószám980 23 (pošta Teplý Vrch)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség229 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság267 m
Terület10,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 52″, k. h. 20° 07′ 00″48.497778°N 20.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 52″, k. h. 20° 07′ 00″48.497778°N 20.116667°E
Gesztes weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gesztes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Gesztesről szól. Hasonló címmel lásd még: Várgesztes.

Gesztes (szlovákul: Hostišovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól 15 km-re, északkeletre fekszik.

Története

1333-ban a pápai tizedjegyzékben „Geztus" alakban említik először. 1368-ban a Derencsényi család birtoka. 1427-ben 14 adózó portája volt. 1582-ben elpusztította a török. 1773-ban csak zsellérek lakták. 1828-ban 107 házában 870 lakos élt, akik főleg mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GESZTES. Hostisovtze. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Urai G. Kohári, és más külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Dobótznak szomszédságában, mellynek filiája, Ratkóhoz más fél órányira. Határja közép termékenységű, réttye, legelője jó, fája tűzre, és épűletre elég, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Gesztes, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben: 14 kath., 856 evang. lak. Evang. ekklézsia. F. u. h. Coburg, s m."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Gesztes, balogvölgyi tót kisközség, 76 házzal és 375, túlnyomó számban ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban Gesthes alakban említik, mint a Derencsényiek birtokát és így jutott a Koháryak révén a Coburg herczegi család tulajdonába. A mult század első felében a Szentmiklóssy és a báró Nyáry családnak is volt itt birtoka. A XVIII. században Hostissowce tót neve is ismeretes volt. Ág. h. ev. temploma 1792-ben épült. Az egyház a XVIII. századból érdekes ezüstserleget őriz. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[4]

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

A község területén feküdt az egykori Ógesztes (Staré Hostišovce) falu is, melyet 1368-ban említenek először. 1413-ban „Erdeutelek", 1459-ben „Hordonthelke" alakban szerepel. A Széchy család birtoka volt, a 17. század elején pusztult el.

Népessége

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 200 lakosából 186 szlovák volt.

2011-ben 221 lakosából 185 szlovák.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)