Gömörlipóc (Lipovec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1413 |
Polgármester | Miloš Lesko |
Irányítószám | 980 23 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | RS |
Népesség | |
Teljes népesség | 90 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 24 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 510 m |
Terület | 4,09 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 03′ 53″48.55, 20.0647222248.550000°N 20.064722°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 00″, k. h. 20° 03′ 53″48.55, 20.0647222248.550000°N 20.064722°E | |
Gömörlipóc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörlipóc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Gömörlipóc (szlovákul: Lipovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Rimaszombattól 35 km-re, északkeletre fekszik. Gömörlipóc zsákfalu, egyetlen úton közelíthető meg Szilistye (5 km) felől.
Délről Szeleste, nyugatról rövid szakaszon Balogrussó, északnyugatról Dobrapatak, északkeletről Ratkószabadi, keletről pedig Újvásár községekkel határos. Keleti határa járáshatár a Rimaszombati- és a Nagyrőcei járás között.
4,0946 km²-es területe nem változott a 20. század során.
1413-ban „Lypolch" alakban említik először. 1427-ben „Lypowch", 1450-ben „Lypoch" néven szerepel az összeírásokban. 1427-ben 7 portája volt. A Derencsényi, majd a 17. századtól több nemesi család birtokolta. 1773-ban 16 jobbágy és 32 zsellércsalád élt a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPÓCZ. Tót falu Gömör várm. földes Urai G. Kohári, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Dobozhoz közel, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."
1828-ban 40 házában 338 lakos élt, akik állattartással, kézművességgel, idénymunkákkal foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lipocz, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Ratkohoz délre 1/2 mfd., 11 kath., 327 evang. lak., kik bordákat csinálnak, s viasszal kereskednek. Erdeje bikk, nyár és mogyorófákból áll. F. u. többen. Ut. posta Rimaszombat."
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Lipócz, tót kisközség, 69 házzal és 329 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1413-ban Lypolch néven a Derencsényiek birtoka. Az idők folyamán a Derencsényiek többi birtokainak a sorsában osztozott, míg végre a Coburg herczegi család tulajdonába került. Lakosainak nagy része sonkoly-szedéssel és viaszk-kereskedéssel foglalkozik. Ág. h. ev. temploma 1793-ban épült. Postája Ratkó, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."
A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
1910-ben 295, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1921-ben 254 lakosa volt, ebből 237 szlovák nemzetiségű, 225 pedig evangélikus vallású.
2001-ben 75 lakosából 57 szlovák és 13 magyar.
2011-ben 97-en lakták, ebből 51 szlovák és 26 magyar.
A Rimaszombati járás települései | |
---|---|
Központ | Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
Települések | Abafalva (Abovce) • Ajnácskő (Hajnáčka) • Almágy (Gemerský Jablonec) • Alsósziklás (Nižný Skálnik) • Alsóvály (Valice) • Babarét (Babinec) • Bakostörék (Veľké Teriakovce) • Balogfala (Blhovce) • Balogiványi (Ivanice) • Balogpádár (Padarovce) • Balogrussó (Hrušovo) • Balogtamási (Tomášovce) • Balogújfalu (Vieska nad Blhom) • Baraca (Barca) • Bátka (Bátka) • Bellény (Belín) • Bottovó (Bottovo) • Bugyikfala (Budikovany) • Cakó (Cakov) • Cserencsény (Čerenčany) • Csíz (Číž) • Darnya (Drňa) • Derencsény (Drienčany) • Détér (Gemerské Dechtáre) • Dobfenek (Dubno) • Dobóca (Dubovec) • Dobrapatak (Potok) • Dúlháza (Dulovo) • Egyházasbást (Nová Bašta) • Feketepatak (Čierny Potok) • Feled (Jesenské) • Felsősziklás (Vyšný Skálnik) • Felsővály (Vyšné Valice) • Gesztes (Hostišovce) • Gesztete (Hostice) • Gortvakisfalud (Gortva) • Gömörfüge (Figa) • Gömörhegyvég (Poproč) • Gömörispánmező (Španie Pole) • Gömörlipóc (Lipovec) • Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) • Gömörpéterfala (Petrovce) • Guszona (Husiná) • Hanva (Chanava) • Harmac (Chrámec) • Hubó (Hubovo) • Jánosi (Rimavské Janovce) • Jéne (Janice) • Jeszte (Jestice) • Kacagópuszta (Orávka) • Kálosa (Kaloša) • Karaszkó (Kraskovo) • Kecege (Kociha) • Kerekgede (Hodejovec) • Kiéte (Kyjatice) • Kisgömöri (Gemerček) • Klenóc (Klenovec) • Kopárhegy (Krokava) • Korláti (Konrádovce) • Kőhegy (Lukovištia) • Kövecses (Štrkovec) • Kruzsnó (Kružno) • Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) • Medveshidegkút (Studená) • Méhi (Včelince) • Meleghegy (Teplý Vrch) • Naprágy (Neporadza) • Nemesmartonfala (Martinová) • Nemesradnót (Radnovce) • Nyustya (Hnúšťa) • Óbást (Stará Bašta) • Oldalfala (Stránska) • Osgyán (Ožďany) • Perjése (Dražice) • Rakottyás (Rakytník) • Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) • Ratkószuha (Ratkovská Suchá) • Rimabánya (Rimavská Baňa) • Rimabrézó (Rimavské Brezovo) • Rimapálfala (Pavlovce) • Rimaráhó (Hrachovo) • Rimasimonyi (Šimonovce) • Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) • Rimaszécs (Rimavská Seč) • Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) • Rónapatak (Rovné) • Runya (Rumince) • Sajókeszi (Kesovce) • Sajólénártfalva (Lenartovce) • Sajólenke (Lenka) • Sajórecske (Riečka) • Sajószentkirály (Kráľ) • Serke (Širkovce) • Szeleste (Slizké) • Szútor (Sútor) • Tajti (Tachty) • Tiszolc (Tisovec) • Tóthegymeg (Horné Zahorany) • Uzapanyit (Uzovská Panica) • Vámosbalog (Veľký Blh) • Várgede (Hodejov) • Vecseklő (Večelkov) • Velkenye (Vlkyňa) • Zádorháza (Zádor) • Zeherje (Zacharovce) • Zsip (Žíp) |