Ratkószuha (Ratkovská Suchá) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Rimaszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1323 |
Polgármester | Stanislav Palic |
Irányítószám | 982 67 |
Körzethívószám | 047 |
Forgalmi rendszám | RS |
Népesség | |
Teljes népesség | 42 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 9 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 478 m |
Terület | 5,80 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 20° 04′ 10″48.5793, 20.069448.579300°N 20.069400°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 20° 04′ 10″48.5793, 20.069448.579300°N 20.069400°E | |
Ratkószuha weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratkószuha témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ratkószuha (szlovákul: Ratkovská Suchá) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Nagyrőcétől 18 km-re, délnyugatra fekszik az 526-os (Nyustya-Jolsva) országút mentén. Nyugatról Rónapatak, északkeletről Poloszkó, keletről Ratkó, délkeletről Ratkószabadi, délnyugatról pedig Dobrapatak községekkel határos.
1323-ban „Zuha” néven említik először. A település eredetileg nem a mai helyén, hanem a Stráne nevű magaslaton feküdt, de vízhiány miatt lakói később az alacsonyabban fekvő helyre költöztek. A község elnevezése ennek ellenére továbbra is suchá, azaz száraz maradt. Első birtokosai a Derencsényiek voltak, később a Bakos és Lórántffy családok birtokolták. 1427-ben 16 portával adózott. A 18. századtól a murányi váruradalomhoz tartozott. 1773-ban 5 jobbágy és 40 zsellércsaládja volt.
Vályi András szerint: „Alsó, Felső, és Ratko Szuha. Elegyes faluk Gömör Várm. földes Uraik Gróf Koháry, Ragályi, és több Uraságok, fekszenek Zádorfalvához nem meszsze, a’ Szuha vőlgyén; lakosaik katolikusok, és reformátusok, földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik.”
1828-ban 50 házában 479 lakos élt. Lakói állattartással, fuvarozással, vászonszövéssel, később bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint: „Szuha, (Ratkó), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Ratkóhoz 1/2 órányira; egy felemelkedett helyen: 10 kath., 469 evang. lak., kik közt posztós is találtatik. F. u. többen.”
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Ratkószuha, Ratkó közelében fekvő tót kisközség, 56 házzal és 318 ág. h. ev. vallású lakossal. E község 1357-ben Zuha néven a Derencsényiek birtoka. A Koháryakról a Coburg herczegi család birtokába került, de a Fáy család is birtokosa volt. A XVIII. században Susseni tót néven is említik. Lakosai gyapjúharisnyákat és keztyűket, továbbá zsinórokat és öveket készítettek és ezekkel kereskedtek. A község evangelikus temploma 1701-ben épült. Ide tartozik Ratkó-Szuhahegy. A község postája Ratkó, távírója és vasúti állomása pedig Nyustya.”
A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.
A község jelenleg egyre inkább üdülőtelepülés képét ölti.
1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 54 lakosából 53 szlovák volt.
2011-ben 53 lakosából 52 szlovák.
A Rimaszombati járás települései | |
---|---|
Központ | Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
Települések | Abafalva (Abovce) • Ajnácskő (Hajnáčka) • Almágy (Gemerský Jablonec) • Alsósziklás (Nižný Skálnik) • Alsóvály (Valice) • Babarét (Babinec) • Bakostörék (Veľké Teriakovce) • Balogfala (Blhovce) • Balogiványi (Ivanice) • Balogpádár (Padarovce) • Balogrussó (Hrušovo) • Balogtamási (Tomášovce) • Balogújfalu (Vieska nad Blhom) • Baraca (Barca) • Bátka (Bátka) • Bellény (Belín) • Bottovó (Bottovo) • Bugyikfala (Budikovany) • Cakó (Cakov) • Cserencsény (Čerenčany) • Csíz (Číž) • Darnya (Drňa) • Derencsény (Drienčany) • Détér (Gemerské Dechtáre) • Dobfenek (Dubno) • Dobóca (Dubovec) • Dobrapatak (Potok) • Dúlháza (Dulovo) • Egyházasbást (Nová Bašta) • Feketepatak (Čierny Potok) • Feled (Jesenské) • Felsősziklás (Vyšný Skálnik) • Felsővály (Vyšné Valice) • Gesztes (Hostišovce) • Gesztete (Hostice) • Gortvakisfalud (Gortva) • Gömörfüge (Figa) • Gömörhegyvég (Poproč) • Gömörispánmező (Španie Pole) • Gömörlipóc (Lipovec) • Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) • Gömörpéterfala (Petrovce) • Guszona (Husiná) • Hanva (Chanava) • Harmac (Chrámec) • Hubó (Hubovo) • Jánosi (Rimavské Janovce) • Jéne (Janice) • Jeszte (Jestice) • Kacagópuszta (Orávka) • Kálosa (Kaloša) • Karaszkó (Kraskovo) • Kecege (Kociha) • Kerekgede (Hodejovec) • Kiéte (Kyjatice) • Kisgömöri (Gemerček) • Klenóc (Klenovec) • Kopárhegy (Krokava) • Korláti (Konrádovce) • Kőhegy (Lukovištia) • Kövecses (Štrkovec) • Kruzsnó (Kružno) • Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) • Medveshidegkút (Studená) • Méhi (Včelince) • Meleghegy (Teplý Vrch) • Naprágy (Neporadza) • Nemesmartonfala (Martinová) • Nemesradnót (Radnovce) • Nyustya (Hnúšťa) • Óbást (Stará Bašta) • Oldalfala (Stránska) • Osgyán (Ožďany) • Perjése (Dražice) • Rakottyás (Rakytník) • Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) • Ratkószuha (Ratkovská Suchá) • Rimabánya (Rimavská Baňa) • Rimabrézó (Rimavské Brezovo) • Rimapálfala (Pavlovce) • Rimaráhó (Hrachovo) • Rimasimonyi (Šimonovce) • Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) • Rimaszécs (Rimavská Seč) • Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) • Rónapatak (Rovné) • Runya (Rumince) • Sajókeszi (Kesovce) • Sajólénártfalva (Lenartovce) • Sajólenke (Lenka) • Sajórecske (Riečka) • Sajószentkirály (Kráľ) • Serke (Širkovce) • Szeleste (Slizké) • Szútor (Sútor) • Tajti (Tachty) • Tiszolc (Tisovec) • Tóthegymeg (Horné Zahorany) • Uzapanyit (Uzovská Panica) • Vámosbalog (Veľký Blh) • Várgede (Hodejov) • Vecseklő (Večelkov) • Velkenye (Vlkyňa) • Zádorháza (Zádor) • Zeherje (Zacharovce) • Zsip (Žíp) |