Patvarc | |
Patvarc légifotója | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Nógrád |
Járás | Balassagyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Bernáth Kornélia (független) |
Irányítószám | 2668 |
Körzethívószám | 35 |
Népesség | |
Teljes népesség | 710 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 86,61 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,84 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 03′ 54″, k. h. 19° 20′ 56″48.064988888889, 19.348848.064989°N 19.348800°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 54″, k. h. 19° 20′ 56″48.064988888889, 19.348848.064989°N 19.348800°E | |
Patvarc Pozíció Nógrád vármegye térképén | |
Patvarc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Patvarc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Patvarc község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
A vármegye északi részén fekszik, Balassagyarmattól délkeletre. Területe északnyugaton Balassagyarmat, keleten Őrhalom, délen Szűgy határával érintkezik, északon pedig Szlovákiával határos, ahol a határvonalat az Ipoly folyása képezi. A legközelebbi település a határ túloldalán az Erdőmeg (Záhorce) községhez tartozó Erdőszelestény (Seľešťany).
Bár külterületei között áthalad a 22-es főút, illetve a Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal is, központja csak egy mellékúton érhető el, Balassagyarmat vagy Csitár érintésével, a 2119-es úton.
A honfoglalás idején a szlávok az Ipoly völgyében laktak a legsűrűbben.
A község nevét a szlávok adták, mely arra utal, hogy a település a honfoglalás idején Patvarc néven ismert volt. A Patvarc egyelemű tulajdonnév. Első nyelvi emlék 1335-ből származik, ahol Potvorch-ként volt olvasható. Tulajdonképpen egy Potvor nevű személy emberei, Potvorék. A szláv Potvor személynév etimológiailag azonos a magyar patvar főnév szláv előzményével.
Patvarc Balassagyarmat szomszédságában fekvő kis község. 1460-1468 idején a szécsényi uradalomhoz tartozott. A 16. század közepén szintén behódolt a töröknek és az 1562-1563. évi török adólajstromban nyolc adóköteles házzal van felvéve, 1579-ben tizenegy adóköteles házzal írták össze. Ekkor a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A 16. század végén elpusztult, s még az 1715-1720. évi összeírásból is hiányzik. 1770-ig azonban ismét benépesült, s az úrbéri rendezéskor Kubinyi Antal, Bossányi Ignácz és a Prónay örökösök voltak a földesurai, 1826-ban pedig a híres Szent-Iványi Anzelm, kinek emlékét a falu végén lévő dombon felállított emlékkő őrzi. A falu eddigi földesura 1854-ben meghalt. A gazdaságot felesége, Jezerniczky Katalin vette át, aki férjhez ment báró Pongrácz Istvánhoz. Majd haláluk után a patvarci gazdaságot Pongrácz Anzelmné irányított 1882-ig. 1882-ben Zichy Nándorné megvásárolta a volt Szent-Iványi család patvarci birtokát. Az 1894. évi egyesítés után két lányának férje, Mailáth Géza és Buttler Ervin tulajdonába került a birtok. Patvarc a későbbiekben Mailáth kézen maradt. A község a 19. század közepéig megőrizte egyutcás jellegét. Változás 1920-ban és a II. világháború után, 1980-ban történt, amikor először tizenkettő, majd hatvankettő új házhelyet parcelláztak ki.
A község 1950-ig a szügyi körjegyzőséghez tartozott. Majd 1950. október 26-án megalakult a patvarci Községi Tanács, ekkor a falu önálló lett. 1973. január 1-jétől a községet Balassagyarmathoz csatolták, ezzel Patvarc az önállóságát elvesztette. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának községegyesítéséről szóló 17/1972. számú határozata a balassagyarmati járáshoz tartozó Ipolyszög, valamint Patvarc községnek Balassagyarmat várossal Balassagyarmat néven történő egyesítését rendelte el.˝ Közigazgatási önállóságát az 1990-es évek elején kapta vissza.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 708 | 704 | 680 | 701 | 723 | 710 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,3% németnek, 1,2% szlováknak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 1,5%, evangélikus 13,6%, felekezeten kívüli 5,1% (21% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,1% németnek, 0,6% szlováknak, 0,3% örménynek, 0,3% ruszinnak, 0,1-0,1% szlovénnek, románnak, lengyelnek, görögnek, bolgárnak és ukránnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 8,2% evangélikus, 3% református, 1,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).
A Balassagyarmati járás települései | ||
---|---|---|
Város(ok) | Balassagyarmat | |
Községek | Becske • Bercel • Cserháthaláp • Cserhátsurány • Csesztve • Csitár • Debercsény • Dejtár • Drégelypalánk • Érsekvadkert • Galgaguta • Herencsény • Hont • Hugyag • Iliny • Ipolyszög • Ipolyvece • Magyarnándor • Mohora • Nógrádkövesd • Nógrádmarcal • Őrhalom • Patak • Patvarc • Szanda • Szécsénke • Szügy • Terény |
Nemzetközi katalógusok |
---|
Ez a Nógrád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |