Diósjenő

Diósjenő
Diósjenő címere
Diósjenő címere		 Diósjenő zászlaja
Diósjenő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterSzékely József Ede (FIDESZ-KDNP)
JegyzőDr. Nagy Anna
Irányítószám2643
Körzethívószám35
TestvértelepüléseiListaMacsola
Népesség
Teljes népesség2888 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség48,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,5 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék
Földrajzi kistájNógrádi-medence
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 33″, k. h. 19° 02′ 39″47.94255, 19.0441847.942550°N 19.044180°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 33″, k. h. 19° 02′ 39″47.94255, 19.0441847.942550°N 19.044180°E
Diósjenő (Nógrád vármegye) Diósjenő Diósjenő Pozíció Nógrád vármegye térképén
Diósjenő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Diósjenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Diósjenő község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Földrajz

Budapesttől mintegy 60 kilométerre északra fekszik, Nógrád vármegye nyugati részén, a Börzsöny lábánál. A 2-es főút felől a 12 122-es úton, Nógrád felől a 12 123-as úton érhető el, emellett országos közútnak minősül még a Borsosberény felől ide vezető út, 12 126-os útszámozással, valamint a Diósjenő vasútállomást kiszolgáló, rövid 12 319-es út.

Szomszédos települések: Nógrád, Nőtincs, Tolmács, Rétság, Berkenye, Borsosberény, Kemence.

Történelem

Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint.

Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal, és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet.

A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli.
Nevét 1274-ben a váci káptalan oklevele említette először Jenew néven. 1274-ben Tekus fiainak birtoka volt, akiknek itteni népei a falunagy vezetésével bérbe vették Tolmácsnak azt a részét, melyet a dömösi prépostság mondott magáénak jogtalanul. Ugyancsak 1274-ben Tekus fivére, Both comes berényi földjét bérbeadta Jenő település német jobbágyainak (köztük a bírónak, egy borkereskedőnek). 1282–1295 között IV. László és III. András király a Torna vármegyei Szádvárért cserébe magához váltotta Jenőt a Tekus fiaktól. 1295-ben várát is említik, melynek királyi várnagya a Csák nemzetséghez tartozó Egyed fia Sándor comes volt. 1296 előtt a Bána nemzetséghez tartozó Cseszneki Jakab fiai Jenő várának tartozékait elpusztították, ezért a király a Hont vármegyei Visket a hozzá tartozó falvakkal elkobozta tőlük. 1299-ben Sebestyén fia Miklós jenei várnagyot a Hont-Pázmány nemzetségből származó Hont vármegyei Kóvár birtokosai; Kovári Miklós fiai testvérükké fogadták és birtokaikban is részeltették.

Diósjenő a 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.

1910-ben 2171 lakosából 2140 magyar volt. Ebből 824 római katolikus, 1265 református, 50 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

Csehvár

A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addigi faluvezető néhány hónappal korábban lemondott tisztségéről.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma276827562768297428342888
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 25,3%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (22% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 18,6% református, 1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).

Közlekedés

A település könnyen megközelíthető közúton 2-es főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vasútvonalán. (A 76-os számú Diósjenő–Romhány vonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás szünetel.)

Turizmus

Diósjenő látnivalói:

A Börzsöny hegység közvetlen lábánál fekszik egy szabadidő központ és kalandpark. Ezen kívül teniszpálya, műfüves focipálya és egy sportcentrum várja a sportolni vágyókat.

A település a Börzsöny lábánál fekszik, közigazgatási területén emelkedik a csóványosi kilátó. Egyéb természeti értékei:

Híres diósjenőiek

Testvértelepülések

Diósjenő testvértelepülései a következők:

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ a b A 2000. november 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 12. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  12. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  13. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ Diósjenő Helységnévtár
  15. ↑ Diósjenő Helységnévtár
  16. ↑ a b Pazar panoráma közel ezer méteren (magyar nyelven). Természetjáró Turista Magazin. (Hozzáférés: 2014. október 10.)

További információk

Nógrád vármegye települései
Megyei jogú város
Nógrád megye címere
Városok
Községek, nagyközségek
A Rétsági járás települései
Alsópetény · Bánk · Berkenye · Borsosberény · Diósjenő · Felsőpetény · Horpács · Keszeg · Kétbodony · Kisecset · Legénd · Nagyoroszi · Nézsa · Nógrád · Nógrádsáp · Nőtincs · Ősagárd · Pusztaberki · Rétság · Romhány · Szátok · Szendehely · Szente · Tereske · Tolmács