Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jenő (törzs) témáját, amely ma rendkívül fontos. A történelem során a Jenő (törzs) kulcsfontosságú érdeklődési és vitapont volt, amely a társadalom, a politika, a kultúra és a tudomány különböző területeit befolyásolta. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és a mai világra gyakorolt hatását. Egy átfogó elemzés révén felfedezzük a Jenő (törzs)-et körülvevő számos aspektust és perspektívát, valamint a jövőre nézve. Ez a cikk átfogó és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Jenő (törzs)-ről, hogy az olvasó megérthesse annak fontosságát, és tisztában legyen a témával kapcsolatos legújabb fejlesztésekkel és vitákkal.
A jenő törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt,[1] amelyik VII. Konstantin kabarokkal kezdődő felsorolásában a hatodik, a hét törzs közül az ötödik helyen áll Genakh alakban. Korabeli bizánci forrás alapján az ómagyar alakja *Jeneγ lehetett. A Jenő törzsnév a székelyek egyik nemének neveként is fennmaradt Jenw, Jenyew (1548) alakban.[2]
A jenő szó eredetét tekintve általánosan elfogadott, hogy török eredetű. Egyes vélemények szerint az *inäk 'bizalmas, tanácsadó, miniszter' átvétele. Újabb magyarázat szerint a *yänäk 'oldal(ka), arc' átvétele, és a hadrendben elfoglalt helyre utal.[2] Sokkal valószínűbb azonban a nem rekonstruált, hanem ténylegesen létező török jeni, orkhoni ótörök jaŋɨ kapcsolata, amely azt jelenti, „új”, „ifjú”.[3]
A Jenő mellett az Inő, Inőd, Jenek, Gyana helyneveknek a Jenő törzshöz való kapcsolása is felmerült.[2]
A törzs neve legalább 24 település nevében fellelhető,[4] de elképzelhető, hogy idetartozik a Moldovai Köztársaságbeli Chișinău (Kisjenő) is.[5]