Kér (törzs)

Ebben a cikkben a Kér (törzs) témájában fogunk elmélyülni, amely szempont az utóbbi időben nagyon fontossá vált. A Kér (törzs) a pszichológiától a politikáig, beleértve a szociológiát és a közgazdaságtant is, számos területen vita és tanulmányozás tárgya volt. Hatása a társadalomra és a mindennapi életre tagadhatatlan, ezért nagyon fontos, hogy alaposan megértsük következményeit és lehetséges következményeit. Ebben a cikkben a Kér (törzs) különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezzük annak időbeli alakulását, és átgondoljuk, milyen szerepet játszik ma. Kétségtelen, hogy a Kér (törzs) olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkelti, és biztosak vagyunk benne, hogy ez az olvasmány nagyon hasznos lesz azok számára, akik szeretnék elmélyíteni tudásukat.

Ez a szócikk a magyar törzsről szól. Hasonló címmel lásd még: Kér (egyértelműsítő lap).

A kér törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt,^[1] amelyik VII. Konstantin kabarokkal kezdődő felsorolásában a hetedik, a hét törzs közül a hatodik helyen áll kari alakban, ami ómagyar *keri kiejtésből jöhet. A Kér szót megpróbálták eredeztetni a török qär 'óriás', vagy qari 'öreg', a finnugor kér 'kíván' vagy kér 'kéreg' szavakból. Ezután felmerült egy török hadrendi műszó a *keri 'utolsó', ami a törzsnek a hadrendben elfoglalt utolsó, hátvéd szerepére utalhat.^[2]

Jegyzetek

1. ↑ Györffy György. 3 / Honfoglalás és megtelepedés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
2. ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!