Érsekvadkert

Érsekvadkert
Érsekvadkert címere
Érsekvadkert címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterDr. Őszi Attila Csaba (független)
Irányítószám2659
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség3415 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség62,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,37 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék
Földrajzi kistájNógrádi-medence
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 48″, k. h. 19° 11′ 56″47.9966, 19.19947.996600°N 19.199000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 48″, k. h. 19° 11′ 56″47.9966, 19.19947.996600°N 19.199000°E
Érsekvadkert (Nógrád vármegye) Érsekvadkert Érsekvadkert Pozíció Nógrád vármegye térképén
Érsekvadkert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekvadkert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Érsekvadkert, vagy 1906 előtti nevén Vadkert (szlovákul: Vadkert) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Nógrád vármegye legnagyobb, városi rang nélküli települése. Lakosságszámával a 6. legnépesebb település a vármegyében, ezzel a megye egyik városát (Rétságot) is megelőzi.

Fekvése

A Nyugat-Nógrád térségében fekszik, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, legfontosabb megközelítési útvonala a 22-es főút, mely a központján is áthalad. Szátokon át Romhánnyal a 2117-es, Patakkal a 2203-as út köti össze. Határszélét északkeleten érinti még a csesztvei 21 127-es számú mellékút is.

Története

Érsekvadkert római katolikus templom

A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a vármegye legrégibb helységeinek egyike.

Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése már 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.

Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alá kerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak. A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el. Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. Már a 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott. Római katolikus parókia

1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.

1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.

1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.

Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849. január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.

1866-ban sok tucatnyi áldozatot szedő kolerajárvány zajlott a településen. Összehasonlításképp: ebben az évben 237-en haltak meg, míg a környező években kb. 100-100 halálesetet jegyeztek fel.

1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.

A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.

Érsekvadkert Kálvária kápolna

1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.

A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.

A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743-ban épült. A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A 19. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.

Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A vármegye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.

A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A 20. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma357435123461350733953415
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 1,5%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,7% (17,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, ukránnak és örménynek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,8% volt római katolikus, 1,6% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).

Neves személyek

Nevezetességei

Helytörténeti emlékház Drágffy-kúria

Kultúra

Érsekvadkerti népviselet

Népviselet

16-féle népviselet alakult ki Nógrádban, s a legszínpompásabb az érsekvadkerti és a rimóci palóc viselet.

Turizmus

Érsekvadkert tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Sportélete

Az Érsekvadkerti SE

A helyi sportegyesület 1947-ben alakult meg. 1979-ig Érsekvadkerti MEDOSZ Sportegyesület, 1998-ig Közös Községi Sportegyesület néven szerepelt, azóta Érsekvadkerti Sportegyesületként játszik a Nógrád megyei első-, illetve másodosztályú labdarúgó-bajnokságokban. Az egyesület legjobb eredménye a 2003–2004-es szezonban szerzett megyei elsőosztályú ezüstérem.

Légi fotó galéria

Gasztronómia

Híres étele a nagygönc.

Érsekvadkert Víztorony

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 221, 918. ISBN 978-963-446-593-5
  5. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  11. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Érsekvadkert Helységnévtár
  14. ↑ Érsekvadkert Helységnévtár

További információk

A Balassagyarmati járás települései
Város(ok)Balassagyarmat
KözségekBecske •  Bercel •  Cserháthaláp •  Cserhátsurány •  Csesztve •  Csitár •  Debercsény •  Dejtár •  Drégelypalánk •  Érsekvadkert •  Galgaguta •  Herencsény •  Hont •  Hugyag •  Iliny •  Ipolyszög •  Ipolyvece •  Magyarnándor •  Mohora •  Nógrádkövesd •  Nógrádmarcal •  Őrhalom •  Patak •  Patvarc •  Szanda •  Szécsénke •  Szügy •  Terény
Nógrád vármegye települései
Megyei jogú város
Nógrád megye címere
Városok
Községek, nagyközségek