Divényhuta

A Divényhuta világában mindig is nagy volt az érdeklődés és a kíváncsiság, hogy többet megtudjanak erről a témáról. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár az élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt, a Divényhuta továbbra is olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkelti. Az idő múlásával számos vizsgálat, vita és vita alakult ki a Divényhuta körül, ami hozzájárult ahhoz, hogy különböző területeken állandó jelentőséggel bírjon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Divényhuta témáját, elemezve annak különböző aspektusait, és teljes és gazdagító víziót kínálunk erről a lenyűgöző témáról.

Divényhuta (Stará Huta)
Divényhuta zászlaja
Divényhuta zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rangközség
PolgármesterJozef Hudec
Irányítószám962 25 (pošta Slatinské Lazy)
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámDT
Népesség
Teljes népesség322 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság772 m
Terület24,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 27″, k. h. 19° 20′ 39″48.474167°N 19.344167°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 27″, k. h. 19° 20′ 39″48.474167°N 19.344167°E
Divényhuta weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Divényhuta témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Divényhuta (1899-ig Ó-Huta, szlovákul: Stará Huta, korábban Divínská Huť) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.

Fekvése

Gyetvától 16 km-re, délnyugatra fekszik.

Története

A falut a 18. század 30-as éveiben birtokosa, gróf Zichy Károly alapította, első írásos említése 1740-ből származik. Első lakói bányászok voltak, erre utal a falu címere is, mely két keresztbetett bányászcsákányt ábrázol. Később mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, háziiparral foglalkoztak.

Vályi András szerint "Dévén Huta. Nográd Várm. földes Urai G. Zichy, és G. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Felső Tiszovnyikhoz nem meszsze, és annak filiája."[2]

Fényes Elek szerint "Divény-Hutta, nem rég telepitett tót falu, Nógrád vmegyében az Osztrovszka hegyek alatt, Zolyom vgye szélén: 454 kath. lak. Van itt egy igen szép fejér üveget készitő huta, és 3 savanyúviz forrás, mellyből a vöröses szinű legjobbnak tartatik. F. u. gr. Zichy senior."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 713-an, túlnyomórészt szlovák anyanyelvűek lakták.

2001-ben 384 lakosából 383 szlovák volt.

2011-ben 334 lakosából 326 szlovák volt.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.