A Füleksávoly olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki, és számos vita és vita tárgya volt. Akár mai relevanciája, akár történelmi hatása miatt, a Füleksávoly továbbra is nagy jelentőségű kérdés az egész társadalom számára. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Füleksávoly különböző dimenzióit és életünk különböző területeire gyakorolt hatását. Az eredetétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk, hogyan hagyott nyomot a Füleksávoly a történelemben, és hogyan marad továbbra is aktuális.
Füleksávoly (Šávoľ) | |||
![]() | |||
Szentlélek-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Losonci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1384 | ||
Polgármester | Ferencz Gyula | ||
Irányítószám | 985 41 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | LC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 588 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 198 m | ||
Terület | 10,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Füleksávoly weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Füleksávoly témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Füleksávoly (szlovákul: Šávoľ) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Fülek-től 4 km-re északra található.
A mai Sávoly területén az újkőkorban a bükki kultúra települése állt.
Bár a település korábban keletkezhetett, első említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben található. 1384-ben "Saal", 1435-ben "Sawol" alakban említik. Fülek várának uradalmához tartozott. 1553 és 1594 között a török hódoltság része volt. 1828-ban 56 házában 468 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Sávoly, csinos magyar falu, Nógrád vmegyében, Fülekhez közel: 468 kath. lak. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; különösen rétjei jók. F. u. h. Coburg. Ut. p. Zelene." [2]
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.
1910-ben 450 lakosából 439 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.
2001-ben 560 lakosából 471 (84.1%) magyar és 79 (14.1%) szlovák volt.
2011-ben 573 lakosából 385 magyar és 113 szlovák volt.
2021-ben 588 lakosából 325 (+95) magyar, 127 (+26) szlovák, 101 (+18) cigány, 3 (+1) egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]